Nagykároly századfordulós épületeit ismertető sorozatunkat a Deák tér városháza felőli részének bemutatásával folytatjuk. Az itt található épületek mindegyike az 1887-es tűzvészt követően, a 19. század végén, a 20. század elején épült.

A Deák tér az előtérben a Royal Szállodával egy 20. század eleji képeslapon.

Ezek az épületek azonban – két jelentősebb, emeletes épület kivételével – szinte semmit nem őriztek meg eredeti homlokzati kialakításukból, díszítéseiből.

Az előttük húzódó parkosított rész jelenlegi állapota sem túlságosan bizalomgerjesztő. Egyik részén felújítási munkák kezdődtek el, de egyelőre nem látni a mögötte húzódó koncepciót. Közepén Petőfi Sándor és Kaffka Margit mellszobra és egy oda nem illő, ízléstelen szökőkút található, illetve egy 19. századi Szent Flórián-kőszobor bronzból készült másolatát is ide tervezik felállítani.

A Deák tér napjainkban [a szerző felvétele].

Nemcsak a tér, hanem a mögötte húzódó épületek is gyökeresen átalakultak. Régi képes levelezőlapokon még jól látható az egykori Jókai (jelenleg Doina) utca két oldalán levő épületek korabeli kialakítása.

A Jókai (Donia) utca két saroképülete a 20. század elején és napjainkban.

A bal oldali épület homlokzatait teljesen átalakították. Eredetileg kosáríves záródású zsalugáteres ablakok és ajtók tagolták. Az utca másik oldalán található épület korábban a nyomdának adott helyet. Homlokzatait újravakolták, és kicserélték az eredeti nyílászáróit. Megsemmisültek az ablakok stukkódíszei és a párkány alatti stukkófríz. Az eredeti díszítésből részben megmaradt a bejárat fölött emelkedő oromzat, amely korabeli képeslapokon is látható. A mellette levő, több üzletnek helyt adó földszintes üzletet szintén a felismerhetetlenségig átalakították.

Kisebb üzlethelyiségek a Deák Ferenc téren a 20. század elején és napjainkban.

Ennek az épületnek a folytatásában az egykori Royal szálloda található. Az épületet néhány éve helyreállították. Valószínűleg ekkor semmisültek meg a felső szint ablakainak szemöldökdíszei, az emeleti rész két szélén levő ikerablakok orommezejét kitöltő díszítések, a földszint falfelületének sávozása és a főtengely párkánya fölé emelkedő oromzat gömbdíszei. A munkálatok során a belsőben, az egykori éttermi részben található, öntöttvas oszlopok aranyozást imitáló sárga festést kaptak.

Az egykori Royal Szálloda napjainkban [a szerző felvétele].

A mellette levő, már az utcafrontra épült földszintes épület, melyben valamikor trafik és különböző boltok működtek korábban sem rendelkezett építészettörténeti jelentőséggel, azonban szervesen illeszkedett az utcaképbe. Jelenleg élénk kék és sárga színekben pompázó homlokzattal rendelkezik.

A Deák tér 1940-ben.

A Deák Ferenc tér utolsó épülete szintén egy igényesebb kialakítású emeletes épület. Nemrégiben felújították. A földszinten egykor félköríves záródású ablakok voltak, ezek most egyenesen záródnak. A kaputól balra található kirakatokat is lebontották, illetve a felső ablakok keretezését is leegyszerűsítették. Értékes részletei közé tartoznak a nyílásokat díszítő oromzatok, a párkányok, konzolok, a felső szintet tagoló pilaszterek fejezetei, a főpárkány alatt húzódó fríz, a főbejárat fölötti oromzati részt díszítő kovácsoltvas elem, az erkély áttört mellvédje és a kapualj boltozott kialakítása.

A Deák tér szélén álló épület napjainkban [a szerző felvétele].

Összegezve elmondható, hogy mintegy száz év leforgása alatt, de főként az utóbbi években a Deák-tér az őt szegélyező épületekkel együtt jelentősen átalakult. A legveszélyeztetettebbek a magánkézben levő, gyakran tulajdonost vagy bérlőt váltó épületek, üzlethelyiségek, melyek felújítása, a felújítás szakszerűsége jelenleg kizárólag csak a megbízó elképzeléseinek és ízlésének megfelelően, és általában költségkímélő megoldások alkalmazásával történik. Ilyen esetekben gyakran elmarad a homlokzati díszítőelemek helyreállítása, illetve a nyílásokat, a belső tereket az épület éppen aktuális funkciójának megfelelően átalakítják. Néhány olyan példát is láttunk, amikor a beavatkozások az épületek jellegében visszafordíthatatlan károkat okoztak. Ilyen esetekben fontos lenne, hogy a későbbi felújítások során ha nem is rekonstrukciót, de olyan megoldásokat alkalmazzanak – például a vakolat helyreállítása, színezése vagy a nyílászárók, cégtáblák kiválasztása során –, amelyek lehetővé teszik, hogy a homlokzatok minél jobban illeszkedjenek környezetükhöz. A parkosított tér jelenlegi állapota, rendezetlensége szintén sokat ront a város egyik központi és egyben legrégibb terének jellegén.

Folytatása következik.

Bara Júlia