Az ezredforduló egyik legnagyobb filmsikere a 103 millió dolláros költségvetésből készült „Gladiátor” (Gladiator) volt, ami több mint 457 milliós bevételt termelt. A film az öt Oscar-díj és a két Golden Globe-díj mellé a Brit Filmakadémiától is bezsebelt négy díjat. A rendező, Ridley Scott – aki olyan remekműveket alkotott, mint az 1979-es „A nyolcadik utas: a Halál” (Alien) vagy az 1982-es „Szárnyas fejvadász” (Blade Runner) – tehát a filmtörténet egyik legnagyobb sikerét tudhatta magáénak. A filmről azonban több pozitívumot már nem mondhatunk el. Még a róla szóló angol Wikipédia-cikkben is olvashatunk néhány szarvashibáról és történelmi csúsztatásról, valamint megtudhatjuk, hogy több történész szakértő is visszavonatta a nevét a stáblistáról. Egy latin nyelvművelő blogon a filmben elhangzó egyetlen latin mondatról, egy győzelmi kiáltásról pedig leírták, hogy nyelvtanilag helytelen: a „Roma victor!”, azaz „Róma győztes!” helyesen „Roma victrix!” lenne.

A cikksorozat előző részében a "The Vikings" című sorozattal foglalkoztunk

gladiator01.jpg[a kép forrása: followingthenerd]

A „Gladiátor” csúsztatásait és hazugságait az „A hét mesterlövésze” című rádióműsor is taglalta. A Russell Crowe által játszott főhős, Maximus kitalált figura, amivel még nem lenne baj, ha a körítés nem állna ilyen távol a Kr. u. 2. század valóságától. Csak hogy szemezgessünk: a Joaquin Phoenix által megszemélyesített Commodus császár tizenkét éves uralkodását (180–192) néhány hónapba sűrítették össze, a császár apját, a Richard Harris által megformált Marcus Aureliust (uralkodott: 161–180) sem gyilkolták meg, hanem egy járványban hunyt el, és bár Commodus őrült figura volt, sosem kényszerítette vérfertőző kapcsolatra a nővérét, valamint nem gladiátorküzdelemben ölték meg, hanem megmérgezték. A légionáriusok viselete továbbá nem tisztán a 2. század végi állapotot tükrözi, hanem jóval korábbi elemek is találhatók benne, és a sort folytathatnánk.

gladiator02.jpgCommodus márványportréja a római Musei Capitoliniben. A császárt a megistenült Herculesként ábrázolták.
[a kép forrása: wikipedia]

gladiator03.jpgMarcus Aurelius híres bronz lovasszobra a római Musei Capitoliniben. Az egyetlen fennmaradt ókori bronz lovasszobor monumentális, de a filmben látható szobrok ennek az alkotásnak az arányait – hazug módon – messze túlszárnyalják.
[a kép forrása: wikipedia]

Ridley Scott egy az 1950–60-as években népszerű filmes műfajt újított fel, amit olyan hollywoodi alkotások képviselnek, mint az 1956-os „Tízparancsolat” (The Ten Commandments) vagy az 1963-as „Kleopátra” (Cleopatra). Ezeket a tömény pátosszal készült műveket a kosztümökre utalva manapság „kard és szandál” (sword-and-sandal) filmekként emlegetik. A történelmi valóság precíz követése nem volt erősségük, díszleteikkel szemben pedig a sok anakronizmus mellett túlméretezettségük is felróható. A „Gladiátor” a fenti hibákat sikeresen átültette az ezredforduló digitális világába, így az alkotók 103 millió dollárból fejlettebb technikával, sokkal hihetőbben adták el a hazugságot.

A császárkori Róma építészete mindig is nagy csábítást jelentett a filmesek számára, hiszen romjai között sétálva még a felhőkarcolók korának embere is elképed monumentalitásán. A hollywoodi produkciók azonban ezt rendre túlpörgetik. A látványtervezők olyan kolosszális díszleteket és háttereket használnak, amelyek előtt a szereplők valóban hangyának tűnnek. Mindez azonban hazugság, ami a „Gladiátor” egyik jelenetében iskolapélda szerűen tetten érhető.

 

Commodus bevonulása Rómába. [forrás: youtube]

Amikor Commodus bevonul Rómába, a diadalmenetek tartására szolgáló hagyományos szent úton, a Via Sacrán halad végig. Róma e főútvonala az ókorban a Város ősi központját, a Forum Romanumot átszelve kanyarodott fel a Capitolium dombjára, ahol a főisten, Iuppiter templomáig vezetett. A 2. század végén a Via Sacra bejáratánál már egy évszázada ott állt az Amphitheatrum Flavium, közismert nevén Colosseum, ahogy a filmben is látható. A jelenet mégis hazug, mert az arányokat elképesztő módon eltúlozták. A Colosseum valóban monumentális, de koránt sem hat olyan nyomasztóan, mint ahogy a film sugallja. A Via Sacra pedig elég keskeny, amit az ókori Forum romjai között sétálgatva ma is érzékelhetünk.

gladiator05.JPGA Colosseum a valóságban – így is elég monumentális. [a kép forrása: wikipedia]

gladiator06.jpgÉs az eltúlzott méretek: a Colosseum közelében ekkora tér sosem volt Rómában. A látványnak a valódi Forum Romanumhoz nincs semmi köze. [a kép forrása: impactnottingham]

gladiator07.jpgA Via Sacra és a Colosseum valós arányai. A helyszínen monumentális, na de a filmbeli díszlethez semmi köze.
[a kép forrása: panoramio]

A Colosseum elől a Via Sacra továbbá nem egy olyan monumentális térre vezetett, mint amilyen a filmben látható. Az ősi Forum addigra ugyanis már annyira tele volt zsúfolva épületekkel, hogy koránt sem maradt volna rajta hely egy akkora katonai parádénak, mint amilyet a film alkotói oda álmodtak. Elképzelhető lenne, hogy a Forumtól északkeletre sorakozó császárfórumok valamelyike a helyszín, de az is valószínűtlen, mert a császárfórumokról nem látszott ilyen szögben és ilyen közelről a Colosseum. Ezeknek a fórumoknak a sorát még a Kr. e. 1. században Iulius Caesar kezdte építeni, majd az első császár, Augustus folytatta, s később, a Kr. u. 1. században Nerva és Traianus fejezte be. A parádé színtere talán – messziről – még leginkább Augustus fórumára emlékeztet, csak annak a bejárata nem a Colosseum, hanem a Palatinus-domb felé nézett. Nyilvánvaló tehát, hogy az alkotók célja a film legfőbb helyszínének, a Colosseumnak a vizuális sulykolása volt. Ezzel azt sugallták, hogy az amfiteátrum volt Róma központja, ami pedig igen nagy csúsztatás. A város politikai központja ugyanis mindig is a Forum Romanum, vallási központja pedig a Capitolium volt.

gladiator08.JPGA Forum Romanum napjainkban, dél felé, a Colosseum irányába. A kései császárkorra már telezsúfolták épületekkel, és az amfiteátrum nem is látszik. Jól érzékelhető, hogy Róma ókori főterén nem maradt sok hely. [a szerző felvétele]

gladiator09.pngA Forum Romanum rekonstrukciója észak felé, az ősi vallási központ, a Capitolium-domb irányába. A kép a Kr. u. 3. század elejének állapotát mutatja, körülbelül húsz-harminc évvel Commodus után. Az ő idején ugyan még nem állt Septimius Severus diadalíve és emelvénye, de a tér már akkor is nagyon zsúfolt volt. [a kép forrása: wikipedia]

Az elképesztő méreteken túl a figyelmes szemlélő idegeit még az anakronizmusok is borzolják. Miért van az, hogy laternás kupolákat látok az ókori Rómában? Miért van az, hogy ezek a kupolák bordázottak is? Mintha reneszánsz és barokk épületek körvonalait látnám a 2. századi Város sziluettjén! Igen, ma már hozzátartoznak a római hangulathoz, na de egy majdnem kétezer évvel ezelőtt játszódó filmben mit keresnek? Azért ezeket az ókorra visszavetíteni igencsak meredek vállalkozás volt. Igaz, hogy majdnem másfélezer évig a világ legnagyobb kupolája a Kr. u. 118–128 között épített római Pantheoné volt, na de annak teljesen más a szerkezete, és lapos íve talán fel sem tűnik a filmben, vagy ha fel is tűnik a madártávlati képeken, akkor sem hangsúlyos. A közép- és újkori építészeti elemeken túl a császár testőrségét alkotó pretoriánus gárda (praetoriani) pedig miért van talpig feketében? Mintha a „Csillagok háborújá”-ból, vagy egy fantasyból léptek volna elő. Értem én, hogy vizuálisan is démonizálni kellett a főhős családját kiirtó katonai egységet, na de valóban erre a hamisításra volt szükség?

gladiator10.jpgCommodus nővére, Lucilla (Connie Nielsen) az újkori, reneszánsz-barokk Rómára néz le? Itt olyan 1400-1500 év elcsúszás van...
[a kép forrása: filebb]

gladiator11.jpgJelenet a filmből: a zsarnok Commodus a római Szenátusban. Vagy máshol? Hiszen a Szenátus épületében el sem fértek volna ezek az oszlopok! Ráadásul a háttérben a császárnak magyarázó szenátor fekete, vagy sötétkék szegélyű tógát visel? A szenátorok hivatalos viselete ugyanis a bíborszegélyű tóga, a toga praetexta volt. Akkor mi ez a jelmez? Megfigyelték a háttérben álló pretoriánus katona ruháját is? Össze ne tévesszék Darth Vaderrel! [a kép forrása: darkrealmfox]

gladiator12.jpgA római Szenátus ülésterme, a Curia Iulia napjainkban. A Kr. e. 1. században Iulius Caesar építtette a régi gyűlésterem, a Curia Hostilia helyett, majd a Kr. u. 3. század végén Diocletianus császár (uralkodott: 284–305) átépíttette. Az idők során márványburkolatát elvesztette. Impozáns, de egyszerű, és el sem tudjuk képzelni, hogy hogyan ülésezhetett benne egyszerre 300 ember.
[a kép forrása: mykodachrome]

gladiator13.jpgA Diocletianus-korabeli Curia Iulia rekonstrukciós rajza. Az épület hangulata Commodus idején, a 2. század végén sem lehetett nagyon más. Mindenesetre köszönőviszonyban sincs a filmbeli díszlettel. [a kép forrása: vroma]

Ezeket a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni, de akkor ebből a bejegyzésből egy kisebb kötet is kikerekedhetne. Úgy tűnik, hogy a „Gladiátor” sajnálatos módon mintegy „állatorvosi lóként” hordozza magán azokat a jegyeket, amik egy hollywoodi „történelmi” produkciót jellemeznek: látvány, vér, kolosszális méretek és csöpögős pátosz, a többi pedig nem számít. Csakhogy 103 millió dollárból igazán ügyelhettek volna a hitelességre, hiszen az ókori római építészet és tárgykultúra vizuálisan annyira erős volt, hogy a film túlzások és hamisítások nélkül sem lett volna képileg szegényebb.

Tóth Áron

 

A bejegyzés trackback címe:

http://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr717781298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szalacsi_Dezső 2015.09.12. 18:32:16

Szép és alapos a szerző feldolgozása, de most őszintén ki az aki manapság alapjáraton nincs tisztában azzal, hogy a hollywoodi filmek nem hitelesek történelmileg.
Ne nézze már ennyire konzumidiótának a filmkedvelőket. Engem semmi nem zavart a Gladiátorban a sok történelmietlenségből. Még úgy sem, hogy jártam az említett helyszíneken eredetiben. És jó lett volna ha szerző beidézi Ridley Scott-ot, amint épp a filmje történelmi hűségét ecseteli, mit ecseteli, harcos Maximusként védelmezi. Ugye, hogy soha nem hangzott el ilyen tőle.
Megsúgom a szerzőnek, hogy a hollywoodi filmeket nem ezért szeretjük. Ezek nem a bölcsészkaroknak készülnek. Ezek szórakoztató filmek. Lassan mondom: szó-ra-koz-tat-tó.

Én kérek elnézést, ha hasonlóan a szerzőhöz tudálékos, okoskodó és szájbarágós voltam, de érezze a poszter, hogy ez milyen rosszul eshet.
:-))))))))))))))))
Pax et Caritatis esetleg Pacis et Caritatis A fene tudja.

folosleges_hozzaszolas 2015.09.12. 19:46:32

ez egy beteg ember beteg cikke...

"A filmről azonban több pozitívumot már nem mondhatunk el."

dehogynem... ez egy rohadt jó film.. 100x láttam már, és lesz ez még több is... az írás hazugságokat emleget :D a szerző komolyan gondolja, hogy egy ilyen meseszerű történet megtörténhetett az ókori Rómában?? a Róma Victor azért volt mert az hangzott jól, ahogyan az egyes szereplők filmbéli nevei.. minek ide történelmet keverni? Talán inkább megpróbálhatnál leülni, és élvezni a filmet, ahelyett, hogy butaságokat boncolgatsz

Örökségfigyelő blog · http://oroksegfigyelo.blog.hu 2015.09.12. 20:04:02

Kedves Hozzászólók!

Vegyétek figyelembe, hogy ez egy alapvetően az épített örökséggel, és nem filmekkel foglalkozó blog. A szerző azon megállapítása is, hogy "több pozitívumot már nem mondhatunk el" ezeken a kereteken, tehát a történeti hitelességen belül értelmezendőek.

Fel lehet fogni mindezt szőrszálhasogatásnak és afelől sincs kételyünk, hogy ettől még lehet jó egy film, a cikksorozattal azonban elsősorban magára a jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet, hiszen egy-egy filmes történelemidézés esetében a nézők tudat alatt hitelesnek fogják fel a látottakat és ez a kép fog bennük élni (lásd a cikksorozat előző részének bevezetőjét).

Ez nem tragédia persze, ugyanakkor a mi szakmai nézőpontunkból nézve sajnálatos.

TOVÁBBÁ! Léteznek olyan filmek - hollywoodi is, igen! - ahol maximális a történeti hűség, mégsem megy a szórakozás rovására.

Annak fényében pedig, hogy az egyes produkciók ilyen esetekben szoktak alkalmazni szakértőket (építészeket, művészettörténészeket, kultúrtörténészeket, etc.) igazából helye van az ilyen írásoknak.

üdv
a szerk

...elmúlik... 2015.09.12. 20:11:13

@Örökségfigyelő blog: Maximálisan ezzel a véleménnyel értek egyet. Ez nem szőrszálhasogatás, csupán a történelmi hűség számonkérése, ami nem okozott volna többlet költséget, de hitelessé tette volna a filmet, esetleg olyan berkekben is, ahol pontosan ezen okok miatt vált hiteltelenné.

Persze a tömegember igényének kielégítésére ez is megtette.

vizsla_barat 2015.09.13. 00:54:06

Akkor a csillag kapu se létezik?

chrisred 2015.09.13. 05:51:17

@Örökségfigyelő blog: Ez érthető, csak akkor figyelembe kellett volna venni, hogy a filmekben (és egyáltalán a művészi alkotásokban) egy nem létező, alternatív valóság kapuját tárják ki, ami távol esik a blog tárgyától. Javaslom olvasásra Umberto Ecotól a "Hat séta a fikció erdejében" című könyvét, ahol részletesen elemzi, mi a jelentősége annak, hogy Dumas a Három testőrben "belehamisított" egy soha nem létező utcát a korabeli Párizsba. És egyáltalán nem Párizs épített örökségének hitelességét akarta rombolni.

Flea 2015.09.13. 10:59:44

Igen és egy farkas nem tud egyben bekapni egy embert, két kisgyerek mit keresne az erdöben egyedül és mennyire valószínü már, hogy hét fogyatékos elüzemeltet egy szénbányát...

Blogger Betti · http://bettiangyalai.blog.hu/ 2015.09.13. 19:54:46

szerettem volna ott lenni, amikor forgatják a gladiátort, de ehelyett inkább ezt a lányt kerestem: bettiangyalai.blog.hu/2015/09/13/candice_c

Bikli néni 2015.09.13. 21:40:50

Esetleg A múmia c. filmről is lesz egy hasonló írás? Én ott kapartam sírva a falat, mindjárt az elején, mikor mondja ugye a narrátor, hogy "Théba, az élők városa", és a háttérben tisztán látszik _mai formájában_ a Nagy Piramis. És ez csak az első jelenet volt...