A középkori Magyarország több templomán is találunk a templom architektúrájától független, de annak falába ágyazott domborművet, aminek egy nagy része a Krisztus az Olajfák hegyén témáját dolgozza fel (előfordul még a Vir dolorum megjelenítése is). Ezek vagy import művek, mint a dévényi (ma Devín, Szlovákia, Pozsony része), vagy helyi másolatok, mint a nagyszebeni (ma Sibiu, Románia), s jó részük epitáfiumkép lehetett és Krisztus emberi szenvedését hangsúlyozva igyekeztek bűnbánatra indítani a szemlélőt.

A magyarországi domborműveknél elsősorban a prágai, a bécsi és a dél-németországi kőfaragóműhelyek hatása mutatható ki. Legkorábbi Olajfák hegye reliefünk a 14. századból való nagybányai (ma Baia Mare, Románia), mely azonban nem tartozik ebbe az emlékcsoportba, mivel nem az architektúrától független domborműről van szó, a templom faragott töredékeinek egyike, talán egy kapu ívmezejének része lehetett. Az architektúrától nem független, de említésre méltó a kassai (ma Košice, Szlovákia) Szent Erzsébet-templom nyugati kapuzatának timpanonját díszítő dombormű, ahol több esemény is egy mezőn belül van megkomponálva, így a Júdás csókja-jelenet is helyet kapott a fő cselekmény mellett, melynek érdekessége, hogy Júdás is dicsfénnyel jelenik meg (nem ritkán fekete dicsfénnyel ábrázolják).

1_kep.jpgKrisztus az Olajfák hegyén, Kassa, Szent Erzsébet-plébániatemplom, nyugati kapu, 1420–30 [forrás: www.hung-art.hu]

A szentmargitbányai (ma Sankt Margarethen, Ausztria) csontházon megmaradt dombormű keletkezésének ideje 1420 körülre tehető. A másik, ennél mozgalmasabb mű a feketevárosi (ma Purbach am Neusiedlersee, Ausztria), mely a 15. század második negyedében készülhetett. Ehhez a csoporthoz sorolható még a dévényi dombormű is, ez 1430 körül keletkezett, s ezen már láthatjuk, ahogy a háttér kiegészül Júdás alakjával. Az 1430-as évekre tehető és az átlós kompozíció jellemzi a Nyugat-Magyarországon megmaradt fertőszéleskúti (ma Breitenbrunn, Ausztria) dombormű mellett két Erdélyben megmaradt emléket is, a szászsebesi (ma Sebeş, Románia) és a nagyszebeni domborműveket. Ez utóbbiak talán azonos szerzőségűek is, gondolva ezt a képszerkesztés és a részletformák egyezéséből.

A kismartoni (ma Eisenstadt, Ausztria) mű jól mutatja a bekövetkező fejlődési folyamat eredményeit. Már a 15. század második felére tehető, epikusabb, mint az előzőek, Júdás alakja is megjelenik a poroszlókkal, háttere is részletezőbb: először látunk magyarországi példán városképet megjelenni a háttérben.

2_kep.jpgKrisztus az Olajfák hegyén, Dévény, 1430 körül [forrás: www.hung-art.hu]

A besztercebányai (ma Banská Bystrica, Szlovákia) megoldás a legkomplexebb típus példája. 1500–1510 körül készült, a plébániatemplom hosszházának délnyugati oldalához kapcsolt fülkében helyezkedik el, mely közel hat méter magas, és amely saját hálóboltozattal fedett. A mű festett volt, ennek ma már csak nyomai látszanak. Az előtérben négy önálló és életnagyságú szobor van, a középtér dombormű, ami igen részletgazdag. A háttérben a Júdás vezetésével közeledő poroszlókat látjuk egy már festett városi környezetbe illesztve. A szereplők mozdulatai elevenek, a fiziognómiák változatosak, az út térmélységet érzékeltet. Az előteret és a hátteret határozottan elválasztja egymástól a kerítés, melyen több poroszló is átmászik, ezzel megbontva a két sík éles elmetszését, és egységbe is vonva őket. A fő jelenetet – Krisztus imáját az angyal előtt – számos mellékjelenet egészíti ki: nemcsak a kerítésen áttörő poroszlók alakjára, hanem az egyik tanítványt a szökéstől visszatartó alakra is gondolhatunk. Ennél a domborműnél már a műfaji keveredés is fokozottan jelen van. A háttérben megfestett vedutában Besztercebányát szokás felismerni a régi városházával, bár a konkrét városábrázolás nem valószínű.

3_kep.JPGKrisztus az Olajfák hegyén, Besztercebánya, Mária mennybevitele-plébániatemplom, 1500 körül [forrás: www.wikipedia.com]

4_kep.jpgUa., részlet [forrás: www.wikipedia.com]

A dombormű fülkéjének boltozatát címeres zárókövek díszítik, az egyik nem meghatározható, míg a másikon az M. K. monogram olvasható ki, ami Michael Königsberger, a város egy jómódú polgárának címere. A rézbánya-birtokos templomtámogatási tevékenységének több momentumát is ismerjük (egy 1492-es búcsúlevél tudósít egy általa alapított szent helyről is, melyet a Szűz hét öröme díszített, de nem derül ki a forrásokból, hogy ez kápolnát, vagy esetleg egy másik fülkét jelent, de mindenképpen megjegyzendő, hogy az Olajfák hegye dombormű mellett fennmaradt egy üres fülke).

5_kep.jpgKrisztus az Olajfák hegyén, Besztercebánya, Mária mennybevitele-plébániatemplom, részlet a poroszlók csoportjával
[forrás: www.slideshare.net]

Valószínűleg az emléktábla-állítás és a passiójátékok hatására állítottak a templomok és a kápolnák közelében „Olajfák hegye” szoborcsoportokat az imádkozó Krisztussal és az alvó apostolokkal. A látványos, körmenettel összekapcsolt, latin nyelvű passiójátékok gyorsan elterjedtek egész Európában, és hamarosan már anyanyelven játszották őket. Az első magyarországi adatok a 15. század közepéből valóak Sopronból és német bányavárosainkból, mint Bártfáról (ma Bardejov, Szlovákia), és Körmöcbányáról (ma Kremnica, Szlovákia), így Besztercebányán is elképzelhető, hogy voltak, bár erre vonatkozó forrásunk nincs: a legkorábbi ismert magyar nyelvű misztériumdráma 1721-es, és szerepel benne az Olajfák hegyén lejátszódott jelenet is:

„Atyám, hogy ha lehet, szenvedés pohára

Muljék el én tőllem keserűség ára,

Ambár lélek légyen kész mindenkor arra,

De testemnek vagyon utya irtozásra.

Mind az által hogyha néked most úgy teczik,

Nékemis ezen tul mindenkor úgy teczik,

Mert szenvedésemnek lészen haszna láczik,

Kiben üdvősségnek koronája fekszik.”

(Csíksomlyó, 1721. Statio 1. In: Ferences iskoladrámák I. Csíksomlyói passiójátékok 1721-1739. [Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század 6/1.], Szerk. Demeter Júlia – Kilián István – Pintér Márta Zsuzsanna, Argumentum Kiadó – Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009.)

Ausztriában vannak az Olajfák hegyén szenvedő Jézus tiszteletére emelt kápolnák (Ölbergkapelle) is, élükön társulatokkal (Ölbergbruderschaften).

Az Olajfák hegye-jelenet a templom külső falán, egy folyamatosan szem előtt lévő bibliai jelenetként – melyet nemcsak kiemelt alkalmakkor láthatnak a hívek, illetve nemcsak a helyiek, de az átutazók számára is szem előtt lévő alkotás – mintegy felhívásként funkcionál a helyes magatartási modellt megmutatva: maga Krisztus az, aki előttünk imádkozik, a legemberibb pillanatában jelenik meg, s aláveti magát Isten akaratának. Ezzel példaképe a hívő embernek, miközben bűnbánatra és a templom látogatására is buzdít minket.

A besztercebányai mű esetében ráadásul az önreprezentáció kapcsolódik össze azzal a művel, amely a város számára szimbolikus jelentéssel bíró építményen kapott helyet, s a szenvedéstörténet egyik legdrámaiabb és megindítóbb jelenetét mutatja be. A monumentális, művészi szempontból is reprezentatív alkotás egyszerre tanúja a donátor, ajándékozó nagylelkű felajánlásának, mely a város értékeit gyarapítja, de felajánlása saját ájtatosságának mementója is, melyet egyértelművé tesz címerének szerepeltetésével. Az Olajfák hegye kompozíció egyszerre hirdeti Königsberger áldozatosságát és gazdagságát. Ráadásul a Krisztus megingása és az Úr akaratát elfogadó hívő képe a magándevóció eszközeként a vallás egyéni (és hétköznapi) megélését segíti. A besztercebányai szoborcsoport esetében ennek hatásosságát a szcenikus térkezelés is fokozza. Ennek párhuzamait a dél-németországi művek között találjuk meg.

6_kep.jpgOlajfák hegye-kápolna, Bamberg, székesegyház, 1502 [forrás: www.wikipedia.com]

Az eddig ismertetett művek a barokk theatrum sacrum előzményeként a betlehemes szekrények, a keresztút ábrázolások és a Szentsír építmények közegében értelmezhetők: a besztercebányai művön látható műfaji keveredés az illuzionizmust és a színpadiasságot fokozza, mely segíti a mű szakralitásának átélését: vizuális eszközökkel kommunikál és reprezentál, melynek tárgyalása hozzájárul a devóció közösségi megnyilvánulása egy sajátos emlékének értelmezéséhez, mely kifejezetten összetett funkcióval rendelkezik, hiszen az önreprezentáció is megjelenik benne.

 

Mezei Emese

 

A bejegyzés trackback címe:

http://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr38445440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.