A Mackó nem meztelen többé

 2013.02.19. 09:00

A volt Korona Szálló homlokzatának felújítása Veszprémben

Egy évvel ezelőtt még csak egy régi, jellegét vesztett épület állt Veszprém sétálóutcájának végén, amelyet a helyiek leginkább az itt működő Mackó Cukrászdáról ismertek. Szürke, dísztelen homlokzatai, vitatható minőségben átalakított üzletportáljai legfeljebb csak sejteni engedték, hogy a régi városháza szomszédságában eredetileg nem ilyen házat emelhettek. Az egykor a Korona Szállónak otthont adó épületet tavaly augusztus vége és december közepe között újították fel. Sokan meglepődve tapasztalták, hogy ami az állványzat mögül előbukkant, alig emlékeztet korábbi önmagára. Veszprém 2013-ban paradox módon egy régi-új klasszicista házzal gazdagodott.

korona_full_en.jpg

Mindössze annyi történt, hogy az épület egykori homlokzati díszeit - vagy legalábbis annak legjavát - visszarakták a homlokzatokra. A Korona Szálló egy 19. század eleji, korai klasszicista épület, amelyet az idők során többször átépítettek. A város kulturális életében is fontos szerepet játszott, 1848-ban még Petőfi is megszállt benne. 1907-ben az új posta megközelíthetőségének javítása céljából utcát nyitottak mellette, így sarokházzá vált, 1908-ban pedig a szomszédságában épült fel Medgyaszay István vasbeton szerkezetes, szecessziós színházépülete. A homlokzatot valószínűleg a második világháborút követő években csupaszították le.

korona_before_kuti.jpg

A Mackó Cukrászda épületének lecsupaszított homlokzatai a felújítás megkezdése előtt [fotó: Kuti és Fia]

Veszprémben jelenleg is folyik a belváros rehabilitációja, amelynek keretében számos közterület és épület megújul. Ennek kapcsán merült fel az egyébként is rossz állapotban lévő, volt szállodaépület egykori külsejének helyreállítása annak ellenére, hogy a ház nem műemlék, de még csak helyi szinten sem védett. Egy ilyen kezdeményezés esetén a legkényesebb feladat az elpusztult részek pótlása. Ez azonban annyi buktatót tartalmaz, hogy számos örökségvédelmi szakember eleve kételkedik a siker lehetőségében.

korona_archiv1.jpg

A Korona szálló 1907 után, jobb oldalon az Óvári Ferenc utcai homlokzat [képeslap]

Egy végletes lecsupaszítás esetén ugyanis sokszor semmiféle töredék nem marad fenn, az eredeti építészeti tervekről pedig - ha véletlenül megvannak a levéltárakban - könnyen kiderülhet, hogy használhatatlanok, mivel vagy nem elég részletesek, vagy a tervezett és a megvalósult állapot közötti kisebb-nagyobb eltérésekre derül fény az archív fényképek láttán. Ezért számos esetben a legfontosabb forrást pont ezek a felvételek jelentik. Jelen helyzetben mind felmérési rajzok, mind pedig fotók előkerültek. Itt lép be a történetbe az építésztervező, akinek a feladat iránt érzett kellő tudása és alázata még mindig nem garancia semmire. A kivitelező ugyanis egy alapos háttérismeretekkel elkészített tervet is elronthat.

korona_reszlet_en.jpg

Részletek a vakolatból készült, helyreállított díszekről [a szerző fotója]

Veszprémben azonban nem ez történt. A visszarakott ablakkeretezések, a régi-új övpárkány és az egykori kaput övező kiugró homlokzatrész díszítményei szinte úgy néznek ki, mintha az elmúlt hatvan-hetven év meg sem történt volna. A titok nyitja, hogy nem gipszből készült, ipari technológiával legyártott elemeket ragasztottak fel a falra, hanem az eredeti technikával megegyezően, vakolatból készültek a díszek. A látvány egészen közelről nézve is meggyőző. A kivitelezés apró pontatlanságai inkább emberivé, és ezzel a 19. század elejének építőmesteréhez közelebb állóvá teszik az összképet. Akiket pedig a történeti hitelesség miatt esetleg zavarba ejtene mindez, azok az épület északi homlokzatánál vigasztalódhatnak. Bár az eredeti tervek még az Óvári Ferenc utca felől is az ablakkeretezések és a végigfutó övpárkány továbbvitelét tartalmazták, végül ez az Örökségvédelmi Hivatal kérésére - az építész szándékával ellentétben - elmaradt. Az épületnek ez az oldala az ugyanis - amely 1907-ben az utcanyitással  lett csak homlokzat és karakteres építészeti kialakítást sosem kapott - így maradt.

korona_portal_en.jpg

A portál közelebbről nézve. [a szerző fotója]

Az egyetlen kissé fájó pont a fából készült portál-rekonstrukció. Az engedélyezési tervlapon látható megoldás még közelebb állt az eredetihez, de a kivitelezés során az asztalosmunka  egyszerűsödött. A végeredmény pedig  nem lett annyira meggyőző, mint a ház többi része. Kár. Összességében azonban így is jó példa, minden városnak és tulajdonosnak, hogy miként illene hozzányúlni a díszeit, és ezzel építészeti karakterét elvesztett épített örökségünkhöz. A rondának és jellegtelennek megismert környezetünkről is kiderülhet, hogy valódi értéket hordoz.

Kelecsényi Kristóf Zoltán

a volt Korona Szálló homlokzat és tetőfelújítása
építésztervező: OKTO-GON Építésziroda - Schweighoffer Gabriella
kivitelező: Kuti és Fia – Építőipari és Szolgáltató Kft.

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr145088238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.