Gondolatok egy frissen megjelent könyv kapcsán

Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt
“Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” Történelmi családok kastélyai Erdélyben
Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2012, 639 oldal

A Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt szerzőpáros jegyezte reprezentatív kiadvány akár gróf Bánffy Miklós trilógiájának “Megszámláltattál, híjjával találtattál, darabokra szaggattatol” címét is viselhetné, hiszen a 20. század történelme nem volt kegyes sem az erdélyi arisztokráciához, sem pedig annak épített javaihoz, amelyek ma egyben a mi örökségünket is képezik.

1_konyv_cimlap.JPG

Az erdélyi kastélyok sorsát a II. világháborús német, szovjet és helyi pusztítás, valamint  az 1949. évi államosítás és kilakoltatási rendelet pecsételte meg. Ez utóbbi a még helyben tartózkodó arisztokrata családokat kitelepítésre (gyakran munkatáborba), a berendezést és a műtárgyakat pedig szétszóródásra, pusztulásra ítélte. Azok az épületek, melyekben termelőszövetkezetet, polgármesteri hivatalt, rendőrséget, kórházat, esetleg árvaházat, vagy fogyatékos gyerekekeknek „kisegítő iskolát” rendeztek be, még szerencsés helyezetben voltak, mert fennmaradhattak. Persze a szokásos toldozás-foldozás, szervetlen hozzáépítés, belső átalakítás árán. Ahol azonban ez nem történt meg, ott ma már csupán a puszta falak között tenyésző gyom hívja fel a figyelmet az elmúlásra.

2_Bethlenszentmiklos.jpg

Bethlenszentmiklós, Bethlen-kastély [a kép forrása: panoramio.com]

Az 1980-as évtized, amelynek során a kommunista diktatúra szorítása a közép-európai térségben érezhetően enyhült, vagy már a „békés átmenet” felé tartott, Romániában a legkeményebbnek bizonyult. Még fájdalmasabb, hogy az erózió a rendszerváltoztatást követő két évtizedben is folytatódott. A vonatkozó román törvények ismertetésére itt nincs lehetőség, tény azonban, hogy az egykori tulajdonosoknak jogában állt ingatlanaikat visszaigényelni. Ez a lehetőség ugyanakkor csupán a kezdetét jelentette egy hosszas procedúrának. Az épületekben működő intézmények, egyéb érdekeltségek, hivatalok ellenállása évekig késleltette (s akadályozza sokszor mindmáig) az átadást, a tulajdonost hosszú peresekedésre kényszerítve, akár nemzetközi fórumokon is. Mindennek persze a „gazdátlan” épületek látták a legnagyobb kárát, mert közben az állagmegóvásról senki sem gondoskodott, képviselőink pedig már ott ültek a helyi, a megyei, illetve az országos hivatalokban. A termelőszövetkezetek felbomlása után számos kastély elhagyottá vált, födémszerkezete beomlott és köveit a környék lakossága széthordta. Mára úgy tűnik, hogy a hazatért egykori tulajdonosok és nemzetközi alapítványok, ritkábban a román és a magyar állam mellett egy maroknyi, lelkes fiatal kutató (köztük a könyv szerzői) teszi a legtöbbet ezeknek a műemlékeknek a megmentéséért.

3_Drag.JPG

Drág, Wesselényi-kastély [a kép forrása: wikipedia.hu]

A könyv talán legszebb vonása az, hogy, az erdélyi művelődéstörténeti iskola (melyhez olyan kutatók tartoztak, mint Biró József, Kelemen Lajos, B. Nagy Margit, jelenleg pedig Kovács András, Tüdős S. Kinga stb.) hagyományához híven az épületet nem csupán az architektúra szempontjából elemzi, hanem azt egy gazdasági-szellemi erőtér gócpontjának tekinti. Családfák, életsorsok elevenednek meg a kötet lapjain, pótolva a puszta falak, kifosztott kripták keltette szorongásunkat-hiányérzetünket. Alapvető információkat kapunk a tulajdonos családokról, azok különféle ágairól, legkiemelkedőbb tagjairól, irodalmi-közéleti tevékenységükről, nemzetközi kapcsolataikról.

4_Marosillye.JPG

Marosillye, Bornemisza-kastély [a kép forrása: wikipedia.hu]

A kötetet igényes, színes fotó-dokumentáció egészíti ki, s éppen az aktuális állapot bemutatása a könyv másik fő erénye. Információt kaphatunk arról, hogy hol ki igényelte, kapta vissza az épületet, vagy egyáltalán: van-e annak jelenleg gazdája, vagy csupán elhagyott rom. Ahol pedig sikerült az állagmegóvás, ott milyen erők, magánemberek, szervezetek fogtak össze. Természetesen csupán a felépítmény mentéséről lehet szó, a tetőzet kijavításáról, hogy ne ázzanak a falak, illetve egyéb statikai beavatkozásokról, majd fokozatosan nyílászárók, díszítőelemek pótlásáról, konzerválásáról. Az archív fotók, leírások dokumentálta bútorzat, könyvtár, festett díszítés ugyanis majdnem mindenütt megsemmisült.

5_Bolya.jpg

Bólya, Bolyai-kastély [a kép forrása: wikipedia.hu]

Az olvasó eligazodását segíti a belső borítón elhelyezett térkép a kastélyokat jelző számokkal és a történelmi Erdély határaival. A hátoldalon lévő térképmagyarázat (család, település), főképp azonban a helyiségnevek magyarázata (pp. 603–606.), valamint a tartalomjegyzék (a családok névsora s ezek alatt a kastélyok neve) megkönnyítik a kötet használatát.

6_Gyergyoszarhegy.jpg

Gyergyószárhegy, Lázár-kastély [a kép forrása: panoramio.com]

Legyen ez a kézikönyv egy felkiáltójel, „lélekharang” (Reményik Sándor), tudósítás az aktuális állapotról, amelyet bizalommal használhat a tudományos kutató, de az érdeklődő közönség is. Érdemes volna a kiadványt teljes egészében, vagy egy rövidebb változatban angol nyelvre lefordítani és külföldön is bemutatni.

7_Altorja.jpg

Altorja, Apor-kastély [a kép forrása: panoramio.com]

A teljesség igénye nélkül, csupán néhány példa a még menthető, de siralmasan elhanyagolt épületekre:

Bethlenszentmiklós (Sânmiclăuş), 17. századi Bethlen-kastély (bár igen ismert emlék, állapota kirívóan rossz)
Bodola (Budila), 19. századi Mikes-kastély (sürgős állagmegóvásra volna szüksége)
Bonyha (Bahnea), romantikus stílusú Bethlen-kastély
Drág (Dragu), 18–19. századi Wesselényi-kastély
Enyedszentkirály (Sâncrai), historizáló Bánffy-kastély
Komlód (Comlod), barokk Wesselényi-kúria
Marosillye (Ilia), klasszicista Bornemisza-kastély
Marosújvár (Ocna Mureş), romantikus Mikes-kastély (a hangulatos épület szomorú állapotban látható)
Paszmos (Posmuş), 18. századi Teleki-kastély (épületei szakszerű beavatkozást igényelnének)
Radnót (Iernut), fejedelmi várkastély (tulajdonjoga vitatott, így egyre romlik az állapota)
Szacsal (Săcel), eklektikus Nopcsa-kastély
Szentbenedek (Mănăstirea), klasszicista Kornis-kastély (elhagyatott, romos állapotban)

A teljesen romossá vált kastélyok közül különösen fájdalmasak az alábbi esetek, amelyeknél legalább a romok konzerválása kívánatos lenne, amennyiben nem akarjuk, hogy végképp eltűnjenek a föld színéről:

Aranyosgerend (Luncani), 18–19. századi Kemény-kastély
Bólya (Buia), 17. századi Bolyai-kastély (romjait fölveti a gaz és a fű)
Csákyborgó (Gârbau), barokk Haller-kastély (kapuja, kútja és a kápolnatornya még megóvható lenne)
Egeres (Aghireş), reneszánsz Bocskay-kastély (nemsokára már romjai sem látszanak)
Kapjon (Coplean), Haller-kastély (szépséges romjai védelmet igényelnének)
Kendilóna (Luna de Jos), Teleki-kastély késő-reneszánsz vadásztornya
Kerelőszentpál (Sânpaul), barokk Haller-kastély (tetőzet híján pusztulás a sorsa)
Kisbún (Boiu), 17. századi Bethlen-kastély (1989 ut. a téesz kiköltözése tette rommá)
Koronka (Corunca), 19. századi Tholdalagy-kastély
Magyarcsesztve (Cisteiu de Mureş), klasszicista Mikes-kastély (tetőzet híjján falai mállanak)
Pusztakamarás (Cămăraşu), klasszicista Kemény-kastély (tetőzete hiányzik, falai nem sokáig állanak már)
Váralmás (Almaşu), klasszicista Csáky-kastély (1989 után pusztult le végleg)

Végül néhány példa a megmentett kastélyokra:

Almakerék (Mălâncrav), Apafi-kastély (Károly walesi herceg alapítványa hozatta rendbe)
Altorja (Turia de Jos), 16–19. századi Apor-kastély (az Apor család újítja fel)
Bodola (Budila), 18. századi Béldy-kastély (a hazatelepült Mikesek újítják fel)
Bonchida (Bonţida), barokk Bánffy-kastély (nemzetközi összefogás mentette meg)
Déva (Deva), Magna Curia – egykori Bethlen-kastély (a városi önkormányzat újíttatta fel)
Felek (Avrig), Brukenthal-kastély (a Brukenthal Alapítvány gondozza)
Gernyeszeg (Gorneşti), barokk Teleki-kastély (az örökösök jó állapotban visszakapták)
Gyergyószárhegy (Lăzarea), Lázár-kastély (az itteni alkotótáborok révén menekült meg)
Keresd (Criş), reneszánsz kori Bethlen-kastély (a marosvásárhelyi Bethlenek visszakapták)
Magyarózd (Ozd), késő reneszánsz és barokk Pekry-kastély (a Bonus Pastor alapítvány födte be)
Marosvécs (Brâncoveneşti), Kemény-várkastély (az Erdélyi Helikon egykori központja, jelenleg a Kemény Alapítvány gondozásában van)
Miklósvár (Micloşoara), Kálnoky-kastély (a hazatelepült Kálnoky Tibor gondozza)
Várfalva (Moldoveneşti), Jósika-kastély (Bánffy-Jósika Imre újíttatta fel)
Vargyas (Vârghiş), későreneszánsz-barokk Dániel-kastély (Esztergom város önkormányzata vásárolta meg)

Veress Ferenc

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr465213518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.