A szatmárnémeti állomás

 2014.01.15. 08:50

Az Osztrák-Magyar Monarchia építészetének egyik igen jellemző terméke, főként a magyar területeken, az a vasútállomás típus, amely Pfaff Ferenc nevéhez fűződik. Ezen épületek látszólagos egyszerűsége nem a képzelőerő hiányából fakad, hanem abból a tényből, hogy az állomásoknak elsősorban jól használhatónak kellett lenniük. Ez a követelmény maradéktalanul teljesült ebben a típusban, jól átgondolt szerkezetével és tereinek pragmatikus összekapcsolásával. A típustervek az utazó közönség tájékozódását is megkönnyítik, hiszen ha ismeretlen városba érkeznek, de az épület beosztása mégsem teljesen idegen, máris egyszerűbb lesz a közlekedés.

02_kolozsvar_allomas.JPG

A kolozsvári vasútállomás 1900 körül (képeslap)

Pfaff Ferenc 1851-ben született Mohácson és 1913-ban halt meg Budapesten. A budapesti József Nádor Műegyetemen szerzett 1880-ban diplomát, ahol később tanított is. 1887-től kezdett dolgozni a Magyar Királyi Államvasútnak, később pedig a Kereskedelemügyi Minisztérium építésze lett.

03_pecs_allomas.jpg

A pécsi vasútállomás felvételi épülete napjainkban [forrás: panoramio.com]

A Monarchia területén igen sok és jelentős vasútállomást tervezett, elsőként a fiumei állomást, de az ő nevéhez fűződik Pécs, Kolozsvár, Debrecen (elpusztult), Kassa (lebontott) és Pozsony állomásépülete is. Pfaff állomásainak jellegzetessége a 8-10 vagon hosszúságú épület teljes szimmetriája, melynek nyerstégla főhomlokzata három fő részre tagolódik, a sínek felőli oldalon pedig merészen előrenyúló előtető található. Ennek a típusnak lett a kiforrott mintapéldája a kaposvári állomás, melynek terveit a későbbiekben típustervként használták, és ami alapján a szatmárnémeti (ma Satu Mare, Románia) állomás is felépült.

04_arch_szatmarnemeti.JPG

A szatmárnémeti állomás felvételi épülete 1900 körül (képeslap)

A szatmárnémeti állomás 1899-ben épült, az akkor még kisvárosias település nagy parkja, a Kossuth-kert szomszédságában. Elhelyezkedésében igen kiváló, hiszen nincs messze a központtól, könnyen megközelíthető, ugyanakkor a vonatok akadálytalan közlekedése is biztosított.

04b_arch_szatmarnemeti.jpg

A szatmárnémeti állomás vágányok felőli, hátsó homlokzata (képeslap)

A szatmárnémeti állomás a Pfaff Ferenc által kidolgozott típust követve neoreneszánsz stílusú, leginkább a firenzei reneszánsz előképekhez köthető. Főhomlokzata öt egységre tagolható: a középpavilon, amelyhez két oldalszárny csatlakozik, és az ezeket lezáró két sarokpavilon. A pavilonok magasabbak egy-egy szinttel, és erősen előre vannak ugratva. A főhomlokzat díszítése igen egyszerű, a középpavilon földszintjén található a főbejárat egyenes záródású, kétszárnyas ajtaja fölötte ernyővel, mindkét oldalán egy-egy egyenes záródású ablakkal, ezek fölött pedig körablakok helyezkednek el. A középpavilon két szintjét erősen előreugró fogsordíszes párkány választja el. A felső emeleten négy félköríves ablak található két négyszög keretű medalionnal keretezve, melyekben férfifejet ábrázoló domborművek találhatók. A középpavilon főhomlokzatának lezárását erőteljesen előreugratott koronázó párkány adja. 

 A szatmárnémeti állomás képe napjainkban. "Érdemes" körbenézni a téren is.
[Google Street View - Nagyobb térképre váltás]

Az oldalszárnyak díszítése szerényebb, ezek az épületszakaszok egyszintesek, nyolc-nyolc nyílást foglalnak magukba. A nyílások egyenes záródásúak, de félköríves keretbe vannak fogva, melyek árkádsor illúzióját keltik, mivel az ablakok közötti falszakasz pilaszter szerű kiképzést kapott. A nyílások félköríves kereteinek találkozásai fölött domborműves medalionok találhatók, melyek szintén férfi büsztöket ábrázolnak. Itt sincs feltüntetve a nevük, hajviseletük és ruházatuk részletei alapján különböző történelmi korszakokba sorolhatók. A két sarokpavilon kiképzése a középpavilonnal megegyezik, a különbség annyi, hogy a bejárat fölül hiányzik az ernyő, és az emeleti ablakok kisebbek.

Ami a belsőt illeti, az eredeti díszítésről nincsenek felvételek, ma viszont egészen egyszerű; minden díszítést mellőz. A főbejáraton belépve egy átvezető csarnokba jutunk, ami a peronra nyílik, ebben a helyiségben kaptak helyet a pénztárak. Ebből a teremből mindkét irányba elindulva várótermeket és egyéb mellékhelyiségeket találhatunk. A két oldalpavilon pedig a vasúti irodákat foglalja magába.

07_hatso_homlokzat_panoramio_Ivan_Kolovoz.jpg

A vasútállomás felvételi épületének hátsó homlokzata napjainkban [forrás: panoramio.com - Ivan Kolovoz]

A hátsó homlokzat, a vágányok felőli rész kiképzése a főhomlokzattal azonos, de elmaradnak a medalionok és a koronázó párkány alá kerül a hosszan elnyúló veranda lefedése, ami megóvja az időjárás viszontagságaitól a várakozókat. A veranda vasból készült, kannelurázott testű, kompozit fejezetű karcsú oszlopokkal kapcsolódik a peronhoz.

Jelenleg az állomás sajnos elég elhanyagolt állapotban van, de a pontos mérnöki tervezésnek és a megfelelő anyaghasználatnak köszönhetően komolyabb szerkezeti problémák nem merültek fel az épülettel kapcsolatban.

06_reszletek.jpg

Építészeti részletek az állomáson

A szatmárnémeti állomás része egy történelmi kor ránk maradt jellegzetes forrásanyagának, ami sehol máshol a világon nem fellelhető, hiszen egyetlen építésztől származik, és bár nem a legkiemelkedőbb és legdíszesebb épülete Pfaff Ferencnek, mégis magán viseli mindazokat a jellegzetességeket, amik miatt igazán elismerté és kedveltté vált ez az épülettípus. 

Varga Orsolya

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr295758370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.