Budán, a Naphegyen, Mátyás király palotája szomszédságában, nagy műtermes házat építtetett, magas, kupolás, egyemeletes palazzót, reneszánszos oszlopokon nyugvó erkéllyel (...).” – így emlékezik vissza Lázár Béla (1986–1950), Fadrusz János (1858–1903) életrajzírója a szobrászművész 1896 januárjára elkészült budai, Naphegy utcai műtermes villájáról.

1. kep.jpg

A naphegyi villa. Forrás: Lázár Béla: Fadrusz János élete és művészete; XXXII. tábla, 3. kép.

A villa tervezője Pákei Lajos kolozsvári építész, aki valószínűleg akkor került kapcsolatba a szobrászművésszel, amikor Fadrusz elnyeri a kolozsvári Mátyás-szobor kivitelezésére meghirdetett pályázatot. A szobor talapzatának megtervezését Pákei Lajosra bízzák, aki a közös munka során közeli barátságot alakít ki Fadrusszal. A monumentális emlékmű kivitelezéséhez korszerű műteremre is szükség van, melynek megtervezésével Fadrusz szintén Pákeit bízza meg. Nem csak egy egyszerű műteremről van szó: Fadrusz családi fészeknek szánja az épülő villát. A pozsonyi Mária Terézia-emlékmű és a nemrég elnyert Mátyás-szobor kivitelezésére szóló megbízása után úgy érzi, hogy most már nyugodt lélekkel kérheti meg kedvese, Deréky Anna (1872–1950) kezét. Hamarosan elnyeri a takarékpénztár támogatását, így már semmi sem állhat egy műtermes villa építtetésének útjába, melyet a budai Naphegy déli oldalán kíván felépíttetni. Pákei hozzá is lát a tervezéshez. Az 1895. május 15-i keltezésű tervek már a végleges változatot ábrázolják, a kivitelezést pedig Pákei Schung Rezső építőmesterre bízza. A villa 1896 januárjára készül el.

2. kep.jpg

A homlokzat terve. Forrás: Forster Központ Építészeti Múzeuma, Pákei-hagyaték.

Pákei 1895. május 15-i datálású tervei már egy kiforrott koncepcióról tesznek tanúbizonyságot és a későbbiekben, valamint a kivitelezés során már nem történnek nagyobb változtatások. A Naphegy utca felőli, vízszintes tagolású reprezentatív főhomlokzat a késő historizmus jegyeit hordozza magán. A középső szimmetriatengely hangsúlyos, a földszinten veranda található, mely az első szinten egy erkélyben folytatódik tovább, hogy aztán a balusztrádokkal képzett attikaszintről a figyelmet az összképet domináló tamburos félgömbkupolára terelje.

3 kep.png

Az alaprajz. Forrás: Forster Központ Magyar Építészeti Múzeuma, Pákei-hagyaték.

Egy pillantást vetve az alaprajzra világossá válik, hogy a helyiségeket a középen elhelyezkedő, kupolával fedett díszes főlépcsőház köré szervezték. A reprezentatív megjelenésű lakótömbhöz aszimmetrikusan, megtörve csatlakozik a művész négyzet alaprajzú, monumentális műterme, melyhez kisebb mellékterek, valamint a Fadrusz felesége által használt kis műterem csatlakozik.

A műterem lenyűgöző méreteiről beszélve elég annyit elmondani, hogy Fadrusz itt mintázta meg életnagyságban Mátyás király alakját. A kolozsvári Erdély Híradó tudósítója nem alaptalanul hüledezik a műterem „szokatlan látványa” miatt, mely szokatlanságát csak növeli az a tény, hogy a műteremben egy kohó és üllő is helyet kapott. Nem kérdéses tehát, hogy a műtermes villa a késő historizmus villaépítészetének egyik legreprezentatívabb példája volt.

4. kep.jpg

Fadrusz és Pákei közös munkája során kialakult barátságáról árulkodó címzés a pozsonyi Mária Terézia-emlékműről készített fénykép hátoldalán. Forrás: Forster Központ Magyar Építészeti Múzeuma, Pákei-hagyaték.

Fadrusz János 1903-banbekövetkezett tragikus halála után az épület is szomorú sorsra jut: a szobrász özvegyének el kell adnia az ingatlant, melynek belső részét átépítik, majd – miután a II. világháború során bombatalálat éri – 1945-ben lebontják.

 

Pásztohy Júlia

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr906771585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.