Az 1990-es évek végétől megkezdődött a nem muzeális gyűjteményekben őrzött szakrális tárgyak szisztematikus felmérése az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteiben. A dr. Buzogány Dezső teológiai tanár köré csoportosult, történészekből és művészettörténészekből álló csapat célja az eklézsiák tulajdonában lévő klenódiumok, textíliák, levéltári források, harangok, orgonák számbavétele és részletes fotódokumentálása, majd a helyszíni felmérést követően az eredmények feldolgozása és publikálása. Tevékenységük fontossága megkérdőjelezhetetlen.

1. kep.jpgA csapat jobbról balra: dr. Kolumbán Vilmos, dr. Buzogány Dezső, dr. Tóth Levente, Fülöp Zsuzsánna, Sipos Dávid, Tamás Iringó és Ősz Sándor Előd [fotó: Kovács Mária Márta].

Az elmúlt 15 évet leszámítva csak szórványosan jelentek meg tanulmányok ebben a témában. Az utolsó nagyobb volumenű felmérést 1928 és 1936 között Debreczeni László készítette a Református Egyházkerület megbízásából, de munkája sajnos nem teljes, pénz hiányában és atörténelmi események következtében nem látogathatott végig minden eklézsiát. Vázlatkönyveit az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevétárában őrzik, nyomtatott formában nem jelentek meg.

2002 és 2009 között három történeti egyházmegye – a Hunyad-zarándi, a Nagysajói és a Küküllői – gyülekezeteinek helyszíni felmérése valósult meg, az eredmények feldolgozása is napvilágot látott (A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. I–III. Kolozsvár, 2002–2007.; A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere. Kolozsvár, 2007.; A történelmi Küküllői Református Egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere. I–IV. kolozsvár, 2008–2012.). A kötetek online is hozzáférhetőek. Szerkezetüket tekintve a kötetek egységesek: gyülekezetenként csoportosítva a 17–18. századi esperesi vizitációs jegyzőkönyvek szövegét közlik, ezt követi a lelkészek és tanítók névsora, majd a kötetben szereplő egyházközségek ötvös- és ónművészeti tárgyainak és textíliáinak összefoglalója és katalógusa. Az említett egyházmegyéken kívül 2007 és 2011 között a történeti Háromszék területén szerveződött négy református egyházmegye (Erdővidék, Kézdi, Orbai, Sepsi) gyülekezeteiben fennmaradt tárgyi hagyaték felmérése is lezajlott, ennek eredményeit egyelőre részlegesen közölték.

Jelenleg az egykori Görgényi és Dési Egyházmegyékben folyik a felmérő munka, amelyek során nemcsak az eklézsia ingóságainak számbavétele történik meg, hanem állományvédelmi szempontokat szem előtt tartva a rendezetlen, rossz körülmények között tárolt levéltári iratok savmentes dobozokba kerülnek, a klenódiumokat és textíliákat pedig pamutzsákocskákba helyezik.

2. kep.JPG

3. kep.JPGRendezett gyülekezeti szekrény és láda a zsákozott klenódiumokkal [fotó: Tóth Levente és Kovács Mária Márta].

A felmérések általában három-négy napos kutatóutakat jelentenek. Naponta két-három gyülekezet ingóságait mérik fel, de előfordul, hogy csak egyetlen helyszínen sikerül eredményes munkát végezni az anyag mennyiségétől függően. A legutóbbi görgényi kutatóút alkalmával (2014. szeptember) például a három nap alatt nyolc eklézsiát sikerült meglátogatni.

Az inventarizációs munka megoszlik a csoport tagjai között: Tóth Levente és Ősz Sándor Előd a parókiai levéltárak állományát rögzíti, számba vesz minden olyan jegyzőkönyvszerű kötetet (anyakönyvek, gyűlés-jegyzőkönyvek, rendeletek jegyzőkönyve, stb.), ami az egyházközség levéltárában megtalálható. Feljegyzi azok kezdő- és végdátumát, az oldal- vagy lapszámot, az aktuális és korábbi leltári számokat, végül az 1850 előtti szálasiratokat és más, a gyülekezet történetével kapcsolatos fontosabb iratokat digitalizálja. Amennyiben szükséges és indokoltnak látszik, a levéltári anyagot rendezi, és savmentes dobozokba helyezi el, valamint feliratozza a dobozok tartalmát. Több esetben is a parókiai levéltárakban maradtak meg különböző építési, felújítási tervek, pl. Dedrádszéplakon a templom felújítási terve, Radnótfáján építési tervei, lelkészi, tanítói, kántori lakások hasonló tervrajzai (pl. Dedrádszéplak, Görgényszentimre).

4. kep.JPG 5. kep.JPG

A radnótfájai templom és tervrajza (Marosludas, 1893. márc. 12. Szabó Gerzson ácsmester). [a szerző felvételei]

A klenódiumok (ötvösmunkák és ónedények, kelyhek, serlegek, talpas poharak, úrvacsoraosztó tányérok, kannák, stb.) felmérését Kovács Mária Márta végzi, munkáját felvételi ív segíti, amelyre pontokba szedve jegyzi fel az edény típusát, anyagát, készítési technikáját, méreteit, a felirat szövegét, a mesterjegy helyét és kinézetét, továbbá a tárgy részletesebb leírását is a helyszínen készíti el. A tárgyak fotódokumentálásához a jobb minőség elkészítéséhez állványt és hordozható fotósátort használnak. Habár a klenódiumok jelentős része muzeális értékű, igen sokat közülük még ma is a szertartások alkalmával használnak.

6. kep.jpg 7. kep.jpg

Fedeles kupa, GA mester, 1598, Kolozsvár (?);  talpas pohár, Petrus Erosem (15881603), Nagyszeben [fotók: Kovács Mária Márta].

Más a helyzet a textíliák (abroszok, keszkenők, kendők) esetében. Ezek az eklézsia tulajdonában lévő, művészettörténeti értékkel bíró tárgyak legsérülékenyebb csoportját jelentik, és szinte kivétel nélkül használaton kívül vannak. Számbavételüket Tamás Iringó végzi a klenódiumokéhoz hasonló felvételi ív alapján, melyre a textília állapotát, alapanyagát, szövetszerkezetét, méretét, díszítési technikáját, a díszítés anyagát, mintájának formáját, méretét, típusát, színvilágát, felirat esetén annak szövegét, méretét, stb. jegyzi fel.

8. kep.JPGÚrvacsorai abrosz a 18. század elejéről. Kemény Jánosné Teleki Anna 1718-as adománya [fotó: Tamás Iringó].

9. kep.JPGA marosvécsi barokk orgona. A hangszer belsejében a „Johannes Hahn fecit Cibini 1757” felirat olvasható. Minden bizonnyal a Kemény család adománya [a szerző felvétele].

Az orgonák inventarizálásával Sipos Dávid foglakozik, míg a harangok és az épület – bár utóbbi nem kifejezett cél – fotódokumentálását, a tárgyak zsákokba helyezését a kutatók felváltva végzik. Munkájuk másik részét a vizitációs jegyzőkönyvek kiadásra való előkészítése, az egyházi szolgák névtárának összeállítása, a klenódiumok, textiliák és orgonák katalógusának elkészítése képezi. A kettő szervesen kiegészíti egymást, így ismerhetjük meg részleteiben a tárgyak történetét, így válik „élővé” a forrás. Reméljük, hogy az egykori Görgényi és Dési Egyházmegyékben folyó felmérések gyümölcsét – a Küküllői-kötetek szerkezetéhez hasonló – nyomtatott formában minél előbb kézbe vehetjük.

 

Fülöp Zsuzsánna

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr786917297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.