A budapesti Mecset u. 8. szám alatti házat Komor Marcell és Jakab Dezső, a 19–20. század fordulójának kiemelkedő építészpárosa, Lechner Ödön építészeti elveinek követői tervezték. A bérház a Margit körút kanyarulatában, annak a budai városrésznek a kapujában áll, amelynek építészeti konjunktúrája éppen az első világháborút megelőző évtizedben kapott lendületet. Az épület homlokzatának díszítményei a második világháború során menthetetlenül elpusztultak, ami megmaradt, azt valószínűleg az 1940-es évek egyszerűsítő helyreállítása tüntette el. Az épület homlokzati díszítésének hiteles rekonstrukcióját lehetővé tevő kiviteli terv nem ismert, az engedélyezési tervek több helyen eltérnek a legkorábbi ismert fotográfián látható megoldásoktól. A növényi ornamensekből és magyarosnak tartott elemekből kialakított homlokzati dísz ugyan már nem, de az épület tömege, magas tetős megoldása és a lakások alaprajzi elosztása napjainkban is tanúskodik tervezőinek kiforrott tudásáról, amelyet a korszak haladó vidéki és fővárosi megrendelői középület-megbízások sokaságával is elismertek. 

A házat tervező építészek az idén száz éve elhunyt építészóriás, Lechner Ödön munkatársai, építészeti elveinek következetes alkalmazói voltak. Kettejük közül az idősebb, Jakab Dezső 1864. november 4-én született a Bihar megyei Révén. Iskoláit Nagyváradon kezdte meg, majd 1893-ban a budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Kiemelkedő rajzkészségére már az egyetemi évek alatt fény derült, s ennek köszönhetően tanulmányai ideje alatt rajzoktatásból tartotta fent magát. Az önkéntes katonaság ideje alatt Szabadkára osztották be, itt ismerkedett meg későbbi feleségével Taussig Irénnel. Gyakorlatát a Fővárosi Mérnöki Hivatalban végezte id. Falcsik Imrénél, aki stílusát tekintve az eklektikus irányelveket követte. Gyakorlata idején ugyanennél a mérnöki hivatalnál állt alkalmazásban Komor Marcell is. Ezt követően Pecz Samu, Korb Flóris valamit Lechner Ödön irodájában dolgozott. Első önálló tervezésű épülete 1894-ben, Szabadkán készült el, mely sógorának, dr. Geréb Mihály ügyvéd házának átalakítása volt. Ezután ugyanitt 1894–1895-ben Kunecz Ignác földbirtokos, kereskedő főtéri sarokháza következett. Feltehetőleg itt, Szabadkán alkalmazta először a mázas Zsolnay-tetőcserepet. 1894-ben készült ördögmalom-tervével elnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet kispályázatának első díját. Az itt alkalmazott favázas architektúrájú, magas tetős épület már a millenniumi kiállítási pavilonok hangulatát hordozta. 

fortepan_53620.jpg

Ez az 1910-es felvétel az egyelőre egyetlen ismert archív fotó a ház eredeti díszítéseivel. Forrás: www.fortepan.hu

Komor Marcell 1868. november 6-án, hatodik gyermekként született Pesten. Reáliskolája elvégzése után Jakab Dezsőnél két évvel korábban, 1891-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. Egyetemi éveit követően egy darabig az eklektikus stílushoz kapcsolható, a főváros által kedvelt Czigler Győző irodájában, majd ezután Hauszmann Alajos műtermében dolgozott. Elismerte egykori tanára nagyságát, de már az olyan új anyagok alkalmazása foglalkoztatta, mint a vasrudak s a vasbeton. Elismeréssel szólt Hauszmann Alajos Műegyetem-díszítésének elgondolásáról, mert a központi épület tervezésekor a díszítőelemek közé belopta a magyaros ornamentikát. Hauszmann irodája után az építész id. Francsek Imre munkatársa lett, az ő irodájában ismerkedett meg Jakab Dezsővel. Ettől az időszaktól kezdve a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ülésein többször közösen álltak ki. Komor Marcell első önálló pályatervei között szerepel a 1893-ban elkészült zsinagóga, majd 1894-ben a Szegény Gyermekekért Alapítvány háza. Jelentős a szakírói tevékenysége, melyet 1894-ben kezdett, s ettől fogva rendszeresen publikált az Építő Ipar című szaklapban.

fortepan_kep_reszlet.jpg

A homlokzat eredeti magyaros szecessziós díszítése (részlet)

A millenniumi év egy újabb közös pontot jelenthet a két építész pályáján, mindketten külön pályamunkával ugyan, de részt vettek az ünnepi év épületeinek megtervezésében. Jakab Dezső tervei szerint épült fel a Mezőgazdasági csarnok, a Földművelésügyi kiállítási iroda, a Ménes-birtokok, a Selyemtenyésztési csarnok, a Meteorológiai pavilon, s ezen kívül még további, a jelenkori főcsoporthoz tartozó épületek. Komor Marcell a millenniumi kiállításon Justus Sándor görredőny-gyáros kiállítási épületével szerepelt, s ezen kívül Lechner irodájának munkatársaként részt vett az ünnepségsorozat keretében megnyíló Iparművészeti Múzeum és Iskola belsőépítészeti kialakításában. A két építész közös nevezője az említetteken túl talán leginkább Lechner Ödön stílusának továbbörökítésében lelhető fel. Komor Marcell és Jakab Dezső követője és terjesztője volt a lechneri formanyelvnek. Hittek abban, hogy a Lechner által kigondolt modern magyar építészet folytatható, s a lechneri formavilág alkalmazása nem a tervezői kreativitás hiányát, hanem a mesterbe s eszméibe vetett teljes elkötelezettséget jelenti majd. Irodájuk a megalapítástól kezdve Budapesten volt, de Nagyváraddal, Szabadkával és Marosvásárhellyel is élénk kapcsolatot tartottak fent. Az iroda néhány jelentős megrendelése közé tartozott a szabadkai városháza, a marosvásárhelyi kultúrpalota és a Mecset u. 8. bérházzal egy időben épített városháza, valamint a nagyváradi Fekete Sas szálló.

dscn9853.jpg

Az épület eredeti díszítőrendszere a Mecset utcai homlokzaton. Forrás: Budapest Főváros Levéltára

A Mecset utca 8. alatti társasházat 1905–1906 körül tervezték, a kivitelezés 1906 vége és 1909 eleje között zajlott. A ház a korszak tipikus budapesti bérházai közé tartozik, építtetői Zuckermann Gyula és Ungár Manó a lakások bérbeadásából húztak jövedelmet. A Margit körút kanyarulatának környéke a maihoz hasonló jellegű volt, pár különbség azonban figyelemreméltó. Az utca végén még megvolt a Gül Baba türbéjét befogadó romantikus Wagner-villa, Beck Ö. Fülöp 1938-as alkotásának, az Ifjúság kútja kútszobornak otthont adó Margit utcai park területén az 1937-es budapesti térképszelvény tanúsága szerint pedig még sok kicsi ház állt. A saroktelekre emelt, két meredeken emelkedő utcára néző homlokzatú épület homlokzata akár csak régen, mai is nehezen fotózható, talán ez is magyarázza, hogy a bérházról kevés archív fotó ismert, s a korszakkal foglalkozó művészettörténeti szakirodalom is csak elvétve említi meg. 

dscn9852.jpg

Az épület eredeti díszítőrendszere a Margit utcai homlokzaton. Forrás: Budapest Főváros Levéltára

A két meredeken emelkedő utca saroktelkére felhúzott épület hosszanti, Mecset utcai homlokzatán a félemeletek eltolása jelentett megoldást. Az 1906. május 22-én keltezett, az építészek pecsétjével és aláírásával hitelesített, fennmaradt engedélyezési terveken már látható az a kevés, ami napjainkra megmaradt a homlokzati díszítésből: a terméskő lábazat és a földszinti ablaksort keretező tégla szalagfonat. Az ismert tervek és az átadást követő évben készült fotográfián látszó megoldások számos részletben eltérnek: ilyen, egyebek mellett, a Mecset utcai homlokzaton az eredetileg a negyedik tengelyben kiugratott rizalit eggyel délre (balra) helyezése; a második tengely vakablakai helyén az átadás évére utaló 1909-es stilizált növényi ornamentikával keretezett évszáma; a harmadik emeleti ablakközök faberakásos díszítése. A Margit utcai homlokzat esetében fényképfelvétel hiányában, a másik homlokzat analógiájára csak feltételezhetjük a tervezés és a kivitelezés közötti eltéréseket. Lényeges lenne többet tudni a Margit utcai homlokzat ismeretlen tematikájú figurális díszítéséről, amely, ha megvalósult – akár festett, vagy domborműves megoldásával – a ház ékessége lehetett. A Komor Marcell és Jakab Dezső építészek által szívesen alkalmazott változatos anyaghasználat ugyan valószínűleg nem jellemezte a házat, de a többi épületükön megfigyelhető polikróm díszítés igen, amely a környék ékszerévé avathatta az épületet. 

fortepan_53641.jpg

Margit utca a Mecset utcától az Apostol utca felé nézve 1914-ben. Jól látszanak az 1930-as évek közepéig még álló kis földszintes házak a mai Margit utcai park helyén. Forrás: Fortepan.

Vélhetően a Mecset utcai bérház felépítése során fordult az építészpáros figyelme az akkor a pesti oldalhoz képest még beépítetlen budai városrész felé. 1909-ben tervezték meg saját ikervillájukat és az azokhoz kapcsolódó bérházukat, amely innen nem messze, az akkori Oszlop, a mai Keleti Károly utca 29-31. alatt található. A Mecset utcai munkájukhoz közeli bérházzal kombinált ikervillájuk, az építészek és családjuk otthona jól ismert a budapesti építészeti örökségével foglalkozók előtt. A Mecset utca 8. alatti bérház a legelső fővárosi megbízásaik között volt, életművük alapos feldolgozottságának hiánya miatt csak valószínűsíthetjük, hogy sorrendben talán valóban a harmadik az 1900 körül elkészült Dembinszky utcai és az 1902 körüli Radnóti Miklós utcai bérházak után. Azonban mindenképpen a nyitánya volt nem csak a fővárosi lakóház és nem lakóház jellegű épületeiknek: 1909–1914 között bérházakat terveztek a Hegedüs Gyula, a Szinyei Merse utcában és a Jókai téren. Ezek mellett 1910–1914 között épült fel a Rákóczi úton álló Palace Szállójuk, a Népopera (ma: Erkel Színház) és a Fiumei úti munkásbiztosító székház első üteme, valamint ezt követően készült el két vidéki főművük a szabadkai városháza és a marosvásárhelyi Kultúrpalota.

Az épület további sorsa a megismert levéltári források alapján kevéssé rekonstruálható. A második világháború során az épület komoly károkat szenvedett, a háború utáni kényszermegoldások nem kerülték el ezt a házat sem. Az alaprajzi megoldások ugyan nem tették lehetővé a lakások felszabdalását, de az 1940-es évek végi hevenyészett felújítás során kapta (részben talán vissza) azt a narancssárgás színezését, amely az egyetlen hiteles kiindulási pontnak tűnt az egykori bérpalota régóta esedékes idei felújítása során. Az elmúlt 70 év lenyomatát a színezés mellett az 1940-es évekre jellemző kartusban megjelenő építési évszám és az eredeti, keskenyebb liftet felváltó „modern” liftház jelenti.

Források: Budapest Főváros Levéltára, www.fortepan.hu, www.wikipedia.org, Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső. Budapest, Holnap kiadó, 2010.

Székely Miklós

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr906996833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.