A nem roncsoló régészet arca

 2015.01.27. 10:42

Római villa felderítése Pécs mellett

A Pécsi Tudományegyetem – Pécsi Légirégészeti Téka szakmai referensének, Szabó Máténak, illetve a pécsi Történeti Múzeumnak a kezdeményezéséből kis területű feltárásra került sor októberben Szabadszentkirályon, Pécs mellett. A Baranya megyei lelőhely az egykori késő római Valeria tartományközpont és a Sopianae (Pécs) vonzáskörzetében épült római kori villák sorába tartozik. A műemléket érintő kutatások a jövő szemszögéből közelítették meg a helyszín felderítését: „Annak érdekében, hogy a lelőhelyet a lehető legkevésbé tegyük tönkre, egy összetett módszertan szerint folyt a villa kutatása” – foglalta össze Szabó Máté. A kutató által alkalmazott munkamódszer eltér a hagyományos régészeti módszertantól és jelentősége örökségvédelmi vonatkozásaiban rejlik, hiszen példa arra, hogy a régészeti kutatás nem minden esetben destruktív jellegű. Az utóbbi évtized régészetében elterjedő roncsolásmentes régészeti vizsgálatok eredményei bebizonyították, hogy egyre szélesebb körben érdemes őket használni.

 1.jpg

A feltárási szelvény az őszi ásatásból (a külön nem jelölt képek forrása a szerző)

Jóllehet közel harminc római lelőhelyet tart számon Baranyában villagazdaságként a kutatás, de ezek közül néhányban kisebb-nagyobb ásatás is folyt és legtöbbjükről csupán terepbejárási anyag alapján mondhatunk véleményt” – idézhetjük Szabó Mátét. Nem romboló régészeti módszerrel csupán néhányukról sikerült eddig információt szerezni.

Egyre több lelőhelyről készül alaprajzi képet mutató légifelvétel, melyet geofizikai vizsgálatokkal (a talaj alatti fizikai különbségek mérése, az ókori struktúrák elektromos ellenállásának és mágnesezhetőségének mérése) és helyszíni adatgyűjtéssel egészít ki a modern kutatás. Szabó Máté munkája során az új vizsgálatoknak köszönhetően kiderült, hogy Bakonya, Cserdi, Nagyharsány és Szederkény villagazdaságai ugyancsak a nagybirtokközpontok sorát gyarapítják, de közéjük tartozhat a még csak hézagosan ismert és felderített szabadszentkirályi lelőhely is. A Pécstől délnyugatra fekvő római lelőhelyet több mint egy évtizede ismeri a kutatás, így olyan terepbejárási adatokra építhetünk, mely a lelőhely funkciójáról árulkodik. Szerkezetéről mégis keveset tudunk, csupán Szabó Máté és csapata foglalkozott intenzívebben a lelőhellyel: egy kisméretű próbaásatást folytattak 2014 februárjában.

 2.jpg

FPV (First Person View) robotrepülővel készült légifelvétel egy római villáról (Forrás: Balogh András – Szabó Máté: RPAS – Robotrepülők a régészet szolgálatában, Magyar Régészet 2013. tél)

Szabadszentkirályon a télen és ősszel elvégzett próbafeltárások az előzetes roncsolásmentes régészeti vizsgálatok eredményeinek az igazolását szolgálták. Egy többrészes előzetes kutatási folyamatról beszélhetünk. Kiindulópontként a légi felderítés során azonosítható, a gabonában kirajzolódó épületegyütteseket és jelenségeket rögzítették légifelvételek segítségével. A szabadszentkirályi lelőhely ilyen típusú felderítése sikertelennek bizonyult, ami részint arra vezethető vissza, hogy a térség kőben szegény, így Szabadszentkirály falujának patak partjára emelt, de mára elbontott malmának építése során a római épületek építőanyagát újrahasznosították. A kutató csapatnak a levegőből eddig csupán 2009-ben és 2014-ben sikerült római maradványokat megfigyelni, összesen három épület halovány foltjait.

3.jpg

Szelvény részlet az őszi ásatásból

Rendszerint a megfigyelt jelenségek pontos bemérésére is sor kerül, hiszen a levegőből látottakat fel kell térképezni (a növényzeti jeleket geodéziai pontossággal bemérni) annak érdekében, hogy a további terepi ellenőrzést végre lehessen hajtani. Tudniillik, a múlt évtizedek kutatásában a feltételezésekre alapozva kijelölt lelőhelyeknél utólagosan a felszíni leletanyag nem tükrözte megfelelően a mélyebben található jelenségeket.

A lelőhely veszélyeztetettsége szempontjából fontos a meglévő eredmények ellenőrzése és értelmezése. Ez a folyamat egy ún. domborzat- vagy terepmodell előállításában konkretizálódik. Az így nyert adatokra lehet építeni a szisztematikus leletgyűjtés feltételeit, a további terepi ellenőrzést. Szabadszentkirályon a terepi vizsgálatok a légi felderítés során azonosított romok hitelesítésére és a lelőhely kiterjedésének meghatározására voltak hivatva. Egy egyszerű GPS segítségével a leletanyag, valamint az építési törmelék mennyiségi és minőségi szóródását dokumentálva a kutatók pontosíthatták addigi eredményeiket. Az építési anyag szóródását nem igazolták vissza a légi megfigyelés adatai, a terepbejárás pedig azt mutatta ki, hogy a levegőből látható épületek felett sokkal kevesebb törmelék jelentkezik, mint pár méterrel odébb.

4.jpg 

A légifelvételeken látható épületek és a terepi adatokban mutatkozó eltérés Szabadszentkirályon (Forrás: Szabó Máté: Villagazdaságok nyomában – kutatások Baranyában, Ókor XIII/2, 2014)

Ezek alapján került sor ősszel további kiegészítő talajfelszíni vizsgálatokra, mint például a lelőhely környékén régészeti fémkeresős és geofizikai vizsgálatokra. Ezek során jelentős ismeretanyaghoz juthattunk hozzá, melyeket az említett próbafeltárás részint helyesbített (ezek részletezése az ásatási eredmények hivatalos közzététele után várható). A feltárás során előkerült leletanyag egy részét további, már laborban végzett anyagvizsgálatoknak is alávetik, melyek többek között a lelőhely kormeghatározását megkönnyítik. 

5.jpg

A geofizikusok terepen

A fentiek alapján elmondható, hogy a mai régészet mottója “kevesebbet, de részletesebben”. Számos olyan régészeti módszerrel rendelkezünk, melyek a talajfelszín megbontása, a lelőhely megbolygatása nélkül bővíthetik a lelőhelyekre vonatkozó ismereteinket.

Burkhardt Britta

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr647114269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.