Kezdenek kirajzolódni a „frontvonalak” a volt budai királyi palota rekonstrukciós törekvései körül. Miközben a kormányzat a századfordulón a palotaegyüttes bővítését irányító Hauszmann Alajos építészről programot és egy szakértői bizottságot is elnevezett – kirakva ezzel az irányjelzőt – éledezik az elképzelések ellenzéke. Egy héttel ezelőtt a budapesti OSA Archívum programsorozatának nyitányaként tartott kiállításmegnyitó szintén beszédes elnevezésével (Álljon meg a menet!) tette egyértelművé a szervezők álláspontját. 

fortepan_27688.jpg

Azon kár meglepődni, hogy a volt királyi palotához hozzányúlni politikai cselekvés. Mindig is az volt és az is maradt, még a Kádár-rendszer alatt végbement legutóbbi helyreállítás is ilyen volt, amelynek politikussága éppen az épület hatalmi-államigazgatási szerepének megszüntetésében volt. Ahogy azt bő egy éve Tóth Áron már megírta ugyanitt (Szálka a torkunkban, Örökségfigyelő, 2014. január 31.), mindez azzal is bonyolódik, hogy a 20. század számos nemzeti traumája tapad az épülethez. Sőt! Olyan véleményekkel is találkozni, amelyek ennél is korábbra mennek vissza és a palotában a „csődöt mondó” Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburg elnyomás szimbólumát látják.

Közéjük tartozik Rév István történész, az OSA Archívum igazgatója is, aki a kiállítást felvezető beszédében élesen kritizálta a jelenleg körvonalazódó elképzeléseket, különösképpen a Potzner Ferenc (KÖZTI) nevével fémjelzett  valószínűleg már sok elemében nem is aktuális  koncepciót.

Hauszmann, a rossz építész

Rév beszédének és a megnyitón papíron osztogatott tanulmányának részét képezik az olyan, jellemzően 20. század első harmadából származó idézetek, amelyek a palotaegyüttes építészetének, valamint Hauszmann Alajosnak a kritikáját tartalmazzák. Az idézetek alapján egy kisszerű, tehetségtelenségében valahogy felkapaszkodott alkotó képe rajzolódik ki előttünk. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy ezek az írások éppen abban a korban keletkeztek, amikor a modern építészet szárnyait bontogatta annak ellenében, amit Hauszmann Alajos életének nagy részében képviselt: a historizmus ellen.

fortepan_70250.jpg

A királyi palota az Ybl Miklós és Hauszmann Alajos irányította építkezéseket megelőzően (forrás: fortepan)

A modernizmus harcos híveinek minden hevülete és túlkapása is érthető koruk, hatalmas ellenszelük fényében, azonban bírákként ma aligha a '20-as, '30-as évek szerzőit kell előhívnunk. Az építészettörténet-írás ma Hauszmannt a korszak legmeghatározóbb építészei között tartja számon, akit mind mérnöki, mind formaalkotói képességei okán az alkotók első vonalába sorol. A Holnap Kiadó építész-monográfia sorozatát (Az építészet mesterei) nem véletlenül kezdték vele a szerkesztők. Életművének értékelése nem mellékesen már a még erőteljesen historizmus ellenes 1950-es években elkészült, sajnálatos módon azonban az Ybl Miklós monográfiáját is megíró Ybl Ervin kézirata kiadatlan maradt akkor.

A királyi palota, mint rossz épület

A kritikák részeként felmerül az is, hogy a budai királyi palota bővítése eleve egy elrontott, rossz épületet eredményezett. Az 1900-as évek elején befejezett együttesen az építészeti progressziót számon kérni igencsak anakronisztikus volna. A királyi paloták ekkoriban érthető módon nem az építészeti újítás hordozói voltak, ahogyan építtetőik sem a társadalmi megújulás szószólói. Hauszmannt ráadásul kötötte, hogy alkalmazkodnia kellett a Mária Terézia korában épített, ekkor kibővített palota barokk stílusához. Sokan sajnálják azt is, hogy nem az Ybl-féle tervek valósultak meg: csupán a ma az OSZK-nak helyet adó krisztinavárosi szárnyat építette volna fel a megépülthöz hasonló nagyságban, a dunai fronton egy a Hősök terei Millenniumi emlékmű oszlopsorához hasonló építménnyel csak egy kisebb testőrpalota egészítette volna ki a látványt. Ybl kétségtelenül megnyerő terveit azonban nem „művészi megfontolásból” vetette el Hauszmann. 1896-ban, az eseményekre kibővített egykori trónterem szűkösnek bizonyult, ezért világossá vált az is, hogy a korszerű rezidenciának épülő krisztinavárosi szárny mellett az épületet egy nagyméretű rendezvénytermet befogadó résszel is meg kell toldani. A palota építésének irányítását átvevő építész pedig az egyetlen reális lehetőséggel élt, az északi irányú bővítéssel.

Álkupolával ékeskedő

A palota talán legtöbbet kritizált és az átépítés során is sok fejfájást okozó eleme a kupola volt. Többek túl picinek, rossz elhelyezésűnek és elrontott díszítésűnek tartották, ráadásul azt is fájlalták – és ez volt a fő kritika később is –, hogy úgymond nem igazi kupola.

A kupola alapvetően nagyméretű terek lefedésére jött létre, építészeti megközelítésben boltozati típusnak tartják. A római Pantheon és az isztambuli Hagia Sophia lenyűgöző belső terét döbbenetes méretű szerkezetek fedik le, amelyeket koránt sem az épület külső képének városképi hangsúlya miatt alkottak meg. A késő középkorban épült fel az első, a külső és belső látvány szempontjaira egyformán figyelő kupola, a firenzei dómé. Már ekkor elkezdett kettéválni a belső tér és a külső kép szempontjából is fontos épületrész: úgynevezett kettős kupola készült, vagyis a belső térből látható mennyezeti forma és a kívülről látható kupola között tér képződött. Üres tér.

15836267711_85084f4050_o.jpg

A Parlament makettjének (itt még nem teljesen kész) részlete, amely szemléleti a kettős kupolát (fotó: flickr.com / eclipse chaser)

Bár az észak-itáliai dómnál a két héj közti eltérés csak pár méter, a barokk korban már jóval nagyobbakra is akad példa, a 19. század második feléről nem is beszélve. Ennek ellenére a 20. századi építészettörténet-írás felvette fogalmai közé az álkupolát, amely kifejezéssel azokat a szerintük nem kupolákat illették, amelyekben lényegében nem volt már belső tér. Steindl Imre Parlamentjét, ha elvágnánk a kupola csúcsán keresztül, azt látnánk, hogy az a belső kupolatér, amelyben a magyar koronázási ékszereket őrzik alig éri el a városképileg oly meghatározó, hatalmas tetőépítményt. A Parlament kupolájára mégsem sütötte rá senki ezt a bélyeget. Hauszmann épületében pedig szintén megtalálható volt egy boltozott tér a sokat szidott tetőidom alatt: ez volt a Habsburg-terem.

Ahol sosem aludt király

A budai királyi palota mindezzel együtt tagadhatatlanul súlyosan telítődött a magyar történelem számos terhével. Ezek azonban e blog keretein túlmutató jelenségek. Természetesen elengedhetetlen az összegző szemléletű megközelítés, ugyanakkor mindez nem működhet az épületegyüttes művészettörténeti megközelítésből való értékelése nélkül. Bármennyire is furcsa, a közelmúlt sok kiváló tanulmánya ellenére, nem készült az épület 1920. századi építéstörténetéről olyan összefoglaló igényű mű, amely ezt megkönnyítené, amelynek tartalmában és értékítéletében bízni lehetne, amit felütve az érdeklődők a téma szakértőinek gondolataira támaszkodva alakíthatnák ki saját véleményüket. Ez azért is volna fontos, mivel a rendelkezésre álló szakirodalom soraiban számos, az 1949 és 1985 közötti rekonstrukciót igazoló, de szakmailag erősen vitatható állítás került be. A Budapesti Történeti Múzeumban újrarendezett remek palota-történeti kiállítás minden erénye ellenére e kötet(ek) hiányát sajnos nem pótolhatja – nem is feladata. Így pedig nagyon úgy fest, hogy ez a fajta értékelés megmarad a hozzáértők belügyének és esélyt sem kap majd arra a társadalmi nyilvánosság előtt, hogy kivegye részét a teljesen jogos vitából. Abból a vitából, ami az egyébként kiváló szakemberekből összeállított Hauszmann Bizottság zárt ajtóin belül maradt eddig. Az OSA Archívumban látható erőteljesen célzatos kiállításnak és az azt követő rendezvényeknek egyetlen erénye valószínűleg éppen az lehet. Megtöri a hallgatást és végre színvallásra késztethet sokakat, mit is gondolnak a volt budai királyi palota jövőjéről. Ebben a párbeszédben pedig az építészettörténeti szempontoknak legalább akkora létjogosultsága lenne, mint a többinek.

Kelecsényi Kristóf

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr387191121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

innovation 2015.02.20. 12:44:10

Nem is értem, miért van kérdés a palota felújítása és a hauszmanni tervek visszaépítése körül. Teljesen egyértelmű, hogy az egész várnegyedet a háború előtti formájában építsék vissza:
- Palota
- Lovarda
- Helyőrségi Palota
- Honvédelmi Minisztérium
- József főhercegi palota
- Honvédelmi Főparancsnokság épülete
- Külügyminisztérium épülete (Dísz tér)
- Pénzügyminisztérium régi fényének helyreállítása (Szentháromság tér)

Világszintű, világszínvonalú várnegyedünk lehetne végre!

goodjohnwin 2015.02.20. 16:38:57

@innovation: ironikus, hogy nickeddel ellentétben visszaépítenél valamit, amit a történelem elsodort, a társadalom pedig túllépett rajta. Sokmindent vissza lehetett volna építeni, de szerencsére azért maradt elég a múltból, hogy nézegessük, ideje továbblépni a jövő felé. Eleve az sem tiszta egyelőre, hogy bárminek, ami a Budavári palotával történni fog a következő években, mi lesz a célja, az értelme, a funkciója. A fenti történeti visszatekintés tanulsága, hogy nem árt első körben a funkciót tisztázni és csak utána elkezdeni maltert keverni.

ébrenjáró 2015.02.20. 17:07:38

Elképesztő, hogy mi mindenen mennyit problémázunk.....

ébrenjáró 2015.02.20. 17:22:56

A világon máshol nem problémáznak ilyeneken. Németországban például az volt az elv, hogy visszaépítették a szétlőtt történelmi épületeket, de belül részben a mai korhoz igazították, hogy használható legyen. Szerintem ez a helyes gondolkodás.
Mindenképpen jó lenne visszaépíteni a várnegyed épületeit és azt sem kéne szégyellni, ha valami jobb lenne kicsit másképp. (pl. a régi kupola díszítését valóban jobban is el lehetett volna találni.)
A belső tereket azonban tényleg nem biztos, hogy pont ugyanúgy kéne visszaállítani. ma egy szocreál szar, régen viszont sok terem barokk aranycirádás csiricsáré giccsorgia volt. Azt nem sajnálom.
Kéne valami esztétikus egoldást találni, amiben visszaépítik a régi tereket, lépcsőket, stb, de ne pont abbana barokkos giccsben ami volt. Attól, hogy valami régi, még lehetett gagyi és ízléstelen.

lehet más a handa-banda 2015.02.20. 23:06:36

Nem olyan mint volt, de ez még nem baj, sőt az épületegyüttes külső tömbformáját tekintve még előnyösebb is A Hauszmann-féle eklektikus erőlködéseket pedig végképp nem sajnálom. Ha megmaradtak volna akkor szívtelenség lenne kidobni

A belső dolgokat viszont teljesen át kéne strukturálni, mert szinte semmi sem emlékeztet egy királyi palotára. De ez már attól függ milyen funkciót sikerül találni hozzá

Lehetne például királyt választani, és akkor visszanyerné a funkcióját az épület. Én például szívesen elvállalnám akár mellékállásban is

Fizető Utas 2015.02.20. 23:25:51

Szerintem kevés ember él ma Magyarországon, aki ne látná szívesen a budavári palotát a háború előtti állapotában, de ha egy kicsit megpróbálunk a történelem időszalagjának nagyobb szakaszára fókuszálva eltávolodni az aktuálpolitikai csaták hadszínteréről, ahol a királyi vár emblematikus szerepe miatt komoly fegyverként van jelen, és kiszakadni az elvágyódás romantikus állapotából is, akkor megláthatjuk, hogy a palota – és általában az épített környezetünk – mindig újra és újra átadta a terepet az adott korszellem formáló - na meg persze a háborúk pusztító - erejének.
Ez történt a palota korábbi életszakaszaiban is: a középkori állapotot kiegészítették a reneszánsz építkezések eredményei, majd a barokk és neobarokk átalakítások már durván figyelmen kívül hagyták az előző korok emlékeit. Hol van ma már Mátyás király fényes reneszánsz palotája? Miért nem kérjük számon Mária Terézián és építészein, esetleg a későbbieken, Ybl Miklóson, Hauszmann Alajoson? Miért a Hauszmann-féle állapotot tekintjük etalonnak, holott az a vár életének csak egy igen rövid szakasza, amely eredeti funkciójában ma már nem lenne életképes. Talán éppen a viszonylagos időbeli közelsége és a fényképes, filmes dokumentáltsága táplálja bennünk az iránta érzett vágyat, de mit kezdenénk 300 méter hosszú barokk-neobarokk térsorral, szalonokkal, trón- és báltermekkel, egy olyan épületkomplexummal, amely már megépítésekor is üresen kongott? Elvárható lett volna-e akár egy demokratikus berendezkedésű államtól is a II. világháború utáni letarolt Magyarországon, hogy egy funkciójában használhatatlan projektre horribilis összegeket fordítson?
Valóban rossz válasz volt-e a romokon egy az adott korszellemnek megfelelő kultúrpalota megépítése, amely a feltárt, feltárható középkori emlékek bizonyos mértékű bemutatására is kísérletet tett?
Ez látható ma; a barokk-neobarokk enteriőrtől megfosztott, homlokzatait és a tetőidomokat nézve egyszerűsített, új kupolával megfogalmazott többé-kevésbé használható pragmatikus épület, amely megérett arra, hogy alkalmassá tegyék a XXI. század kiszolgálására talán a jelenlegi kulturális rendeltetésében. Ha nem vállalható tovább a Kádár-korban kiosztott szerep a palota számára, akkor elvárható-e ma az országtól, hogy egy az érzelmek és álmok talajában gyökerező kétes funkciójú replika építésébe fektessen be?
Ez a hajó már valószínűleg – a teljes restaurálást nézve mindenképpen - elment, ahogy elúszott a régi Erzsébet híd, a margitszigeti Ybl tervezte fürdő, a Duna korzó szállodasora, a Kálvin tér épületei….stb. De nem úszott még el rengeteg megmentésre érdemes ipari, lakó- és középület, meg a Kodály körönd tető nélküli háza sem…

ezegyfa 2015.02.21. 13:19:39

@goodjohnwin: és mi lenne a haladó, demokrata, europé? Egy finta pláza? Üveg, vas, beton tucat művészi kocka?

innovation 2015.02.23. 10:33:55

@goodjohnwin: NEm gondolom visszalépésnek. Nagyon is jól tud működni egy ilyen. A modernnek is megvan a maga helye, de az nem a Várban van.

goodjohnwin 2015.02.24. 22:15:44

@ezegyfa: @innovation: egyik szót sem írtam le, amit említetek.
Csak azt, hogy a hely funkciójával kell kezdeni a tervezgetést, nem a múltidézéssel, és utána a görcsöléssel, hogy értelme is legyen.
A Várkert bazár sajnos ennek az áldozata: anno megépítették (szép volt), majd kiderült, hogy semmi értelme, lepukkant. Kis szünet, háború, találtak egy funkciót, népszerű lett, de megint lepukkant.
Most felújították (szép lett), de a Millenárishoz hasonlóan a következő években a kormány oda fog vinni minden, amit csak bír, hogy értelemmel töltse meg - vajon mi lesz 12-15 év múlva?

a Várban a múzeum, mint funkció tökéletes volt, ezen kívül semmi más nem teszi jobban látogatottabbá, népszerűbbé, helyzetéhez méltóbbá.

jófej csávó 2016.04.27. 15:21:30

@Fizető Utas: Ertelmes es tanult ember vagy, ez konnyen kiolvashato a kommentedbol. De ne haragudj, annyi fantaziaja mar csak van egy embernek, hogy kitalaja, hogy milyen celokra lehet hasznalni egy egeszen egyedulallo, muveszi ertekeben paratlanul gazdag epuletet, ami mellesleg kiralyi palota. Meg akkor is, ha a tortenelem viszontagsagos utvesztojeben kiraly nem juthatott el a haloszobaig se. Nezd meg Versailles-t! Ott hany evszazadig eltek kiralyok? Azt mire hasznaljak most? Szerintem ha eredeti allapotaban visszaallitanak a Budai Varat, es legalabb egy resze napi rendszeresseggel latogathato lenne a tobbi palotaval egyutt, illetve sokukban keptarat, galeriat, esetleg konyvtarat vagy mas kulturalis esemenyeknek, reprezentacios celu esemenynek, akar hangversenynek, balnak adnanak helyt, akkor uresen kongana mondjuk a tukorterem vagy a balterem? Hegyekben allnank mind elotte, hogy buszken nezhessunk vegig mindazon, amit ez az orszag fel tudott mutatni a tortenelemben. Nehogy mar azon majrezzon itt par okostojas, hogy mire lehet majd hasznalni egy palotat? Mintha ezt egy gimnazista nem lenne kepes kitalalni 5 perc alatt. Es miert a Hauszmann-fele palotat kellene visszaepiteni? Na ez mar jobb kerdes. Szerintem azert mert az tukrozte a palota legutolso olyan allapotat, amely szep volt es folytatta (volna) azt a hagyomanyt, hogy az orszag kiralya lakjon benne. Ezt a folyamatot bontotta meg a muzeumma alakitott, es funkciojaban, forma- es izlesvilagaban diszharmonikussa tett kepzodmeny. Egyaltalan nem vagyok ellen a funkcionak, de egy kiralyi palota esetebn mar az funkcio, hogy turistacsalogato latvanyossagga teszed! Versailles eseteben is ez maga a funkcio!

Urmanczy 2016.05.04. 22:12:27

@goodjohnwin: A cél újjáépíteni azt amit a szovjet és az angolszász terrorbombázók, politikusok és építészek leromboltak. A funkció ebből a szempontból lényegtelen. Nekem az is jó, ha idegenforgalmi látványosság, de az is, ha királyi székhely lenne ismét.