Toronyóra lánccal

 2015.04.17. 07:59

Hanga István kecskeméti órásmester gyűjteménye

Hanga István órásmester 1942-ben született Izsákon, az órás szakmát édesapja, Hanga József kalocsai órásműhelyében tanulta ki. 1967-ben gépész-üzemmérnöki oklevelet, majd ’68-ban órás mesterlevelet szerzett. Ugyanebben az évben megnyitotta önálló órásüzletét Kecskeméten. Gyermekei – folytatva a családi hagyományt – szintén az órásmesterséget választották.

hanga_istvan.jpg

Hanga István és gyűjteménye, forrás: Bozsó Gyűjtemény - Gyűjtemények háza

Hanga István a mai napig aktív órásmester. „Repertoárjában” a legkisebb gyűrű- és karóráktól kezdve az asztali-, fali-, és állóórákon át a legnagyobb toronyórákig mindenféle méretű, korú, származású és funkciójú óraszerkezet javítása szerepel.

Az órásüzletének megnyitása óta eltelt 47 évben azonban hatalmas változások mentek végbe az órás szakmában (is). Az 1970-es évek közepétől megjelent kvarcórák például csaknem teljesen kiszorították a 200 év óta használt mechanikus órákat. Így azok a régi vágású órások, akik nem tudtak, vagy nem akartak haladni a korral, megszűntek működni, nyugdíjba vonultak, vagy más szakma után néztek. Ez a nagy változás késztette arra Hanga Istvánt, hogy elkezdje gyűjteni az órásmesterség tárgyi emlékeit, megőrizze a letűnt korok technikáit az utókor számára.

asztali_ora.jpg

Asztali óra halászlegény szobrával (francia, 19. század vége), forrás: Bozsó Gyűjtemény - Gyűjtemények háza

Gyűjteményében megtalálhatóak a magyar órásmesterség, óragyártás tárgyi emlékei, dokumentumai, szerszámai, illetve kecskeméti órásmesterek és a Hanga órásdinasztia emlékei is. A magyar órásság termékei mellett osztrák, német, svájci, francia, angol, amerikai, japán, kínai, egykori szovjet és csehszlovák óraszerkezetek is felbukkannak kollekciójában.

A gyűjtemény legrégebbi darabjai az 1700-as évek végén készültek: néhány fali- és lábas, azaz állóóra, továbbá több toronyóra. A legtöbb tárgy a 19. század elejétől a II. világháborúig tartó időszakból származik, de jelentős a gyűjtemény 1945 utáni része is. A Hanga Óragyűjteménynek 2012 óta a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény (Gyűjtemények Háza) ad otthont.

faliora.jpg

Comtoise falióra konzollal (francia: „Joubert á St Astier”, 19. század)
A számlap felett pékáru üzletet ábrázoló képpel, ingáján egy pékműhely ábrázolásával, amelyen egy mozgó alak (pék) dagasztást imitál. Forrás: Bozsó Gyűjtemény - Gyűjtemények háza

A Hanga Óragyűjtemény – méretükből kifolyólag is – szinte megkerülhetetlen darabjai a toronyóra szerkezetek. A gyűjtemény 18 darab toronyórája közül némelyik a 8-10 mázsás súlyt is eléri. A toronyórák kialakulása, fejlődése a technikai kultúrtörténet egyik legérdekesebb fejezete, hiszen ezek az órák a településeken élő, civilizált emberi közösségek történelmének részesei és egyben tanúi is. Immár több mint 600 éve, hogy funkcionális és nem mellesleg díszítő céllal időmérő szerkezeteket építenek templomok tornyára, középületek homlokzatára.

Nyugat-Európában a 13. század végén, Magyarországon Zsigmond korában (14. század vége – 15. század eleje) tűntek fel és kezdtek elterjedni a toronyóra szerkezetek. Eleinte csak hangjelzéssel (harangütéssel) tudatták az időt, a 15. század második felében jelent meg az óraszámlap és mutató. A későbbiekben is sokáig mindössze egyetlen mutató járt körbe, ami az órákat mutatta.

hodmezovasarhelyi_reformatus_otemplom.jpg

Hódmezővásárhelyi református ótemplom, forrás: www.hodmezovasarhely.hu

A legrégebbi, ma is működő magyar toronyóra a hódmezővásárhelyi református ótemplomé. A 17. századi egymutatós, világviszonylatban is egyedülálló ütőszerkezetű órát 1725-ben, II. Rákóczi Ferenc egykori nagyecsedi várából vásárolta meg az egyházközség. 2012-ben Hanga István restaurálta és hozta újra működésbe a toronyórát, ami azóta is pontosan mutatja az időt.

A kiállított toronyórák közül a legrégebbi a bogyiszlói református templom 18. század végén készült óraszerkezete. A toronyszerű, méretes fa állványon installált kovácsoltvas szerkezetet látható kötélhúzással, ráakasztott három darab, egyenként 150 kilogrammos kősúllyal mutatják be.

bogyiszloi_reformatus_templom_toronyora.jpg

Bogyiszlói református templom toronyórája, forrás: Bozsó Gyűjtemény - Gyűjtemények háza

A gyűjtemény egyik legjelentősebb darabja a kecskeméti Nagytemplom órája, amely 1890-től 2006-ig állt a kecskemétiek szolgálatában. A kiállítás egyik fő attrakciója pedig az a fal, amelyen a Nagytemplom rekonstruált „ötödik számlapja” látható: 4 méteres átmérője megegyezik az igazi óraszámlapokéval. A mutatók az eredeti szerkezet mutatói, amelyek 116 éven keresztül mutatták a pontos időt. A számlap kezelőnyílásának ajtaja szintén eredeti, és feltehetően egy II. világháborús golyó általi belövés nyomát őrzi. A „számlap-fal” mögött a Johann Mannhardt müncheni toronyóra-gyáros által, 1889-ben készített, a mai napig működőképes óramű látható.

A Hanga Óragyűjteményben a modern, 1945 utáni óragyártást többek között speciális rendeltetésű órák reprezentálják: autóórák, harckocsi-órák, repülőgépórák, fotóórák, őrellenőrző-órák, blokkolóórák, hálózati szinkron ébresztőórák, valamint óraközpontok vezérlő- és mellékórái.

hanga_toronyorak.jpg

Toronyórák a Hanga gyűjteményből, forrás: Bozsó Gyűjtemény - Gyűjtemények háza

A kollekció egyik kuriózuma a Magyar Rádió és Televízió egykori pontosidő-órája. 1957 és 1967 között „teljesített szolgálatot” a budapesti Bródy Sándor utcai rádiószékházban, ahol körülbelül 50 mellékórát működtetve jelezte a pontos időt a rádióban és televízióban.

Kovács Ágnes

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr867374410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.