„A kályhafiókokat művésziesen faragott formákkal mustrázzák s a díszí-
tő motivumok felölelik a középkor emberének szinte egész fogalomkörét”

Divald Kornél

A középkor cserépkályhái a belsők, a közösségi terek (pl. városházák), de legfőképpen az otthonok fontos, monumentális mikroarchitektúrái, melyek a gyakorlati funkció mellett más feladatokat is képesek ellátni. Ezek meghatározása közelebb enged a kályhacsempék és kályhák értelmezéséhez, a középkor emberének megismeréséhez.

A kályhák értelmezésére a formai jellemzők mellett a hordozott tartalomból kiindulva is kísérletet tehetünk. Működési helyszínétől függően a kályha a hétköznapi élet színterének építménye, esetleg a vendégek fogadására is alkalmas helyiségek tárgya volt, ami által a kályha presztízskérdéssé is vált. Egyszerre volt a magánszféra része, a mindennapok díszlete és rangot kifejező eszköz. Azok a többletfunkciók, melyeket a kályhákhoz kapcsolunk, a középkoriak tárgyakhoz való viszonyát is megjelenítik. Míg az ikonográfiai elemzések többek között a kályha evokatív funkciójának szempontjából érdekesek számunkra, a kályhák kialakítása képes volt reprezentálni a család anyagi helyzetét is.

1_kep.jpgHans Volz metszete, Nürnberg, 1482. [a kép forrása: furnologia.de]

A kályha a nemesség és a jómódú polgárság számára is fontos státuszszimbólum volt, melyet nemcsak a társadalmi rétegek közti, a megrendelésekben látható minőségbeli különbségek, hanem a javításokról és megrendelésekről szóló források is jeleznek. Ezekből megtudjuk, hogy a kályhákat folyamatosan karbantartották, de nem csak a mindennapi élet kényelmesebbé tételét szolgálták. A szobák melegen tartásának legfőbb eszközei a megrendelő társadalmi-gazdasági helyzetének prezentálójává is vált. A tehetős réteg rendelkezett megfelelő anyagi forrásokkal, és igénye is volt a mázas, domborműves cserépkályhák elkészíttetésére, míg a szegényebb rétegek az egyszerűbb szemes kályhákat tudták megrendelni.

Ezt a fajta reprezentációs igényt tükrözik egyértelműen a címerdíszes kályhacsempék is, melyeken a megrendelő jelenlétét címere szimbolizálta különféle módokon: utalhat közvetlenül a személyére, a birtokaira, illetve az uralma alá tartozó tartományokra. Ismerünk királycímeres csempét bencés kolostorból is, így Vértesszentkeresztről való egy Zsigmond király címerével díszített darab, ami a monasztikus környezethez képest előkelőnek mondható, s a kolostorok kifejezetten világias reprezentációs igényei mellett egyszersmind a speciális szerzetesi kézműipar hiányára is következetni enged.

2_kep.pngKályha a Mátyás-Graduale E-iniciáléján, folio 58 recto, 1480 körül.
[a kép forrása: www.corvina.oszk.hu/studies/graduale.pdf]

A címeres csempék alkalmasak a tulajdonos azonosítására, de képes volt jelezni vele birtokigényét is: Mátyás király visegrádi kályháján például olyan tartományok címerei is megjelennek, melyekre igényt tartott, de sosem szerezett meg magának. Ernuszt Zsigmond a pécsváradi bencés apátság erőszakos elfoglalását követően építkezésekbe kezdett, s ezzel egy időben megjelent a címerével ellátott zöldmázas kályhacsempék sora, de ismerünk címerdíszes kandallókat is (pl. a siklósi vár [1510–1520], vagy a sárospataki [1542] Perényi-címeres művek). A felső társadalmi rétegek számára készült kályhákhoz hasonló birtoklása ugyancsak létező igény volt, sőt a műhelyek számára népszerűsítő ereje lehet egy-egy kiemelkedő megrendelő igényeinek eleget tenni.

Egyértelmű a kályhák esetén a funkció és dekorativitás kombinálása. Látványában a kályha egy egységes építmény, statikus, lenyűgöző és hatásos tárgy. Reprezentatív erejének egyik leglátványosabb emléke egy késő gótikus kályha a XVI. század elejéről, mely a hohensalzburgi érseki vár Aranyszobájában áll. Lábazatát öt oroszlánfigura képezi, többszín-mázas fiókjai alul virágdíszesek, míg a felépítményen profán és szakrális tárgyú csempék sorakoznak. A kályhás E.S. mester metszeteit használhatta előképül.

3_kep.JPG 4_kep.JPG

A „hohensalzburgi kályha” és egy részlet belőle, 1501. [a képek forrása: europeana.eu]

A kályhák alapján több társadalmi réteg megrendelői igényéről is képet kapunk. Az agyag és a modellálás kvalitása, a méretek mellett a mázazás módja is sokat elárulhat a megrendelőről és a kályha reprezentatív funkciójának felhasználhatóságáról. A mázatlan, vagy a legegyszerűbben előállítható és legolcsóbb zöldmázas kivitelű csempék mellett a többszínű mázas – elsősorban sárga, zöld és barna ólommázak együttes alkalmazásával készült – és a vegyesmázas – tehát a színes ólommázak mellett fehér ónmáz felhasználásával készült – darabok is megjelentek, melyek fokozták a kályha monumentális hatását. Ehhez járultak a kályhacsempe előlapjának sokszínű kiképzési lehetőségei, hiszen a különböző keretek és szegélyek fokozzák a hatást. A korszak formakincseiből merítkező, azokat sokszor elegyítő mustrázással ellátott fiókok egymás mellé kerülve igen hatásos látványt eredményezhetnek.

A kályhák készítése esetén az elsődleges szempont természetesen a rendeltetésszerűség és a funkcionalitás, a hasznosság volt. A megrendelői igények nyomán a kályhák a ház díszítésének is egyik eszközévé váltak, melyhez kivitelezésük során művészi kvalitás társult. A késő középkor már olyan technikai tudással rendelkezett, mely révén a fűtési felület növelésével a műhelyek átgondoltabb módon kivitelezett, plasztikusabb csempéket produkáltak. A reprezentatív hatást a mázazásban rejlő lehetőségekkel növelték, amit a képi rendszerekkel fokoztak. A kályhán megjelenített szcénák a vizuális összképre is hatással voltak, de fontosabb, hogy tudatos program alapján készültek. A csempék ikonográfiája első ránézésre sokszor bonyolult és ellentmondásos, feloldásukhoz nélkülözhetetlen az adott helyszín és a megrendelői háttér ismerete. A kályháknak tehát mint az ábrázolásoknak felületet adó, tartalomhordozó tárgyaknak is szerepük volt.

 

Mezei Emese

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr627503918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.