A fővárosban élők számára talán már nem is számít meglepőnek az a hír, hogy a hármas metró valamelyik megállójában felszáll a füst. Ezen érthető okokból már napirenden van a hármas metró felújítása. A Fővárosi Közgyűlés augusztus 25-i döntése értelmében remélhetőleg meg fog kezdődni a több ütemű, mindent átfogó felújítás.

E hírek kapcsán talán a városvédőknek eszébe juthat a kettes metró rekonstrukciója után az „egyéni jelleg jegyében” elkészült jellegtelennek mondható, az egyedi megoldásokat mellőző állomások kialakítása. Az idén átadott négyes metró, művészi módon kialakított állomásai éppen egyedi, kortárs dizájnjuk miatt arathattak oly nagy sikert és nyerhettek el számos építészeti díjat. A hármas metró felújításánál fenn áll a választás lehetősége, hogy a hetvenes és nyolcvanas évek belsőépítészeti kialakítását megtartva, azt felújítva, de nem eltüntetve továbbra is megmaradjanak az egyedi megállók.

Deák Ferenc tér, João Vieira csempéi

A hármas, észak-déli vonal öt ütemben, 1971 és 1990 között épült meg. Az első szakasz a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között 1976 októberére készült el. Az ünnepélyes megnyitót 1976. december 31-én tartották a Nagyvárad téren. A metróállomások belsőépítészeti megoldásai tehát a '70-80-as évek látásmódját, formanyelvét őrzik, így négy évtized távlatából már leszűrhetőek értékei, amelyek közül a köztéri művészi alkotások és az egyedi megjelenésre való törekvés mindenképp kiemelendő és kellő érzékenységgel védendő.

A Deák Ferenc térnél lévő csempék különlegességei a peron utasforgalmi terének. 1994-ben a BKV küldöttsége az Európai Kulturális Hónap keretében Budapest testvérvárosába, Lisszabonba látogatott az ottani tömegközlekedési vállalathoz. A találkozó végén a portugálok João Vieira portugál festőművész művét ajándékozták Budapestnek. Vieira alkotásaiban visszatérő motívum a kalligráfiák használata és a népek közötti kulturális kapcsolatok erősítése. E célnak a jegyében alkotta meg a 3-as metró Deák téri állomásán látható betűs mozaikcsempéket 1996-ban. A csempéken három magyar versrészlet olvasható össze portugál fordításban, és három portugál versrészlet vehető ki magyar fordításban.

Ferenciek tere

A Ferenciek terén az átalakítás után már a Károlyi utca irányába futó közlekedőben látható az a négyzetes lapokból összeálló Budapest növekedését ábrázoló murália, amely Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész tűzzománc kompozíciója.

Kálvin tér, Illés Gyula domborműve

A Kálvin téri aluljáró kiemelkedő értékét képviseli az aluljárón – ugyan befalazva, de – átfutó középkori városfal. A kettes metró építésekor az Astoria megállóhelynél 1963-ban bukkantak a Hatvani kapura és a mellette elterülő 6 m vastag falú rondella maradványaira. 1974-ben ehhez hasonlóan találtak rá a hármas metró Kálvin téri megállójának kialakítása során a Kecskeméti kapura. A városfal a Fővám tér, Múzeum körút, Károly körút, Deák Ferenc utca vonalán húzódott, három kapuja pedig három égtáj felé nézett: délen a Kecskeméti kapu (Kecskeméti utca és a Kálvin tér sarkán), keleten a Hatvani kapu (Kossuth Lajos utca és Múzeum körút sarkán) északon pedig a Váci kapu (Váci utca északi végén). 1976-ban a metró elkészültével azt, ami a 15. században épített védrendszerből megmaradt, befalazták. Az így nem látható városfalra és a Kecskeméti kapura emlékeztet Illés Gyula 1983-as domborműve. Az alkotás az aluljáró falán félkörívben húzódó, szétváló földkéreglemezekre emlékeztető vörösmárvány falsáv.

Corvin negyed

A Klinikákon előremutatóan már megjelenik a nyolcvanas évekre jellemző posztmodern építészeti színhasználat. A szinte védjegynek számító piros sárga színezés célja, hogy színkódokkal megkönnyítsék az utasok tájékozódását.

Klinikák

Az építkezés második szakasza déli irányba kezdődött meg, és négy évig tartott, így a Nagyvárad tér és a Kőbánya Kispest között húzódó szakaszt 1980. március 29-én adták át. Az ekkor kialakított állomások követik a Klinikák állomás színhasználatának logikáját, így a Népliget zöld, a Pöttyös utca megállója narancssárga, a Határ út pedig mélykék színezést kapott. Az első szakasz mélyállomásai helyett itt már kéregvasút készült, mélyen vezetett fúrópajzs használata nélkül. A harmadik ütemben, 1981 decemberére készült el a Deák Ferenc tér és a Lehet tér közötti rész, majd ezt követte az 1984 novemberében átadott Árpád hídig tartó szakasz. Az Arany János utcai megállóban 2003-ban avatták fel azt a Kányádi Sándornak dedikált fapadot, amelyet a Hiúság című verse inspirált. A narancssárga padok a nyolcvanas évek formatervezésének esztétikailag igényes példái. A Nyugati pályaudvar megállóban található Klézl Marina 1984-es Hullámzás című, fém körökből összeállított műve.

Népliget

A Dózsa György úti megálló is művészi értékű kialakítást kapott. A mindkét oldalon látható fekete-fehér-piros színeket használó graffiti szerű, lapokból álló festmény Szász Endre alkotása. A mű a Dózsa témának egy kései megvalósulása, mely egyedi módon ötvözi a mainstream politikai megrendelésre született monumentális alkotásokat az ekkoriban ébredező graffitis szubkultúra szemléletével. Újpest-Városközpontig, a végállomásig a metróvonal csak a rendszerváltás után, 1990 decemberében egészült ki.

Pöttyös utca

Az építészettörténeti, a képzőművészeti értékeken túl jelentős figyelmet érdemelnek a hármas metró állomásainak burkolóanyagai, így például a Kálvin tér, a Ferenciek tere, a Deák tér, a Nyugati pályaudvar, az Ecseri út állomások édesvízi mészkő burkolatai. Az édesvízi mészkő sok esetben őrzi a növények nyomait, ezen kívül konzerválja a vízben és annak partján élt puhatestűek és a környéken élt, a tóba belehullott vagy bemosódott gerincesek maradványait. Az édesvízi mészkőben növényi lenyomatok, csigaházak, teknőspáncél, ormányos koponya és ősemberi maradványok is láthatóak lehetnek. Az édesvízi mészkő építési célokra kiválóan alkalmas, mivel jól faragható. Édesvízi mészkövet a római kortól kezdve használtak, és megtaláljuk a Parlament, a Budai Vár, a Gellért fürdő, a Művészetek palotája és a Nemzeti Múzeum épületén is. A megállók burkolatain jól kivehető a növények okozta szivacsos szerkezet, valamint a kisebb állatok, csigák, kagylók lenyomatai.

Dózsa György út, Szász Endre pannói

A metrófelújítás elkezdése előtt szükséges a számvetés és a mérlegelés, hogy ne ismétlődhessen meg, ami a kettes vonal állomásainak felújításakor megtörtént: jelentős értékek végleg elvesztek. A kettes metró új tucatállomásai helyett érdemes újragondolni a felújítás logikáját és észrevenni az értékeket a nyolcvanas évek belsőépítészeti és dizájn megoldásaiban.

Sidó Anna