Két dervis síremléke - Idrisz baba és Gül baba türbéje

A Magyarország területén lévő két, jó állapotban megmaradt síremlék, vagyis türbe több szempontból is érdekes. Mindkettő egy-egy szúfi szerzetes, vagyis dervis emlékét őrzi: a budai türbe alatt Gül baba, míg Pécsett Idrisz baba nyugszik. A szúfi dervisek az iszlám misztikus, vagyis közvetlen istenélményen alapuló ágát képviselik, a nevükben lévő baba, vagyis apa–apó kifejezéssel pedig a szellemi vezetőiket jelölték az oszmánok. Gül baba Buda 1541-es elfoglalásában játszott fontos szerepet, majd ezt követően hamarosan elhunyt. Megbecsülését azonban jól jelzi, hogy temetésén részt vett mind Szulejmán szultán, mind pedig Ebusszúd efendi, aki a korabeli muszlim világ legfőbb vallási vezetője, vagyis sejhüliszlám volt. Gül baba sírja fölé hamarosan türbe épült, emlékezete pedig mind a mai napig fontos, nem csak a muszlim hívők, de Buda kultúrtörténetének szempontjából, ugyanis sírhelyének környezete róla kapta a Rózsadomb nevet. A Pécsett megtelepedő dervisek közt kiemelkedő volt Idrisz, akinek síremléke a város határában fekvő Rókus-dombon áll. A két síremlék első látásra azonos elvek alapján épült, nézzük át, melyek ezek, illetve vegyük sorra azokat a különbségeket és érdekességeket, melyek a két épületet jellemzik.

01.jpg

Gül Baba türbéje, Buda, Idrisz Baba türbéje, Pécs – a jelenlegi állapot.

Első ránézésre sokban különbözik a két műemlék. Idrisz baba türbéje szabálytalan terméskövekből rakott falazatú, különlegessége a nyílások fölött a teljes falszakaszon végigfutó fa gerenda áthidaló. Idrisz baba türbéje viszont szabályosan faragott kváderkövekkel rakott, külső felületén szépen kivehetők a faltükrök, valamint a párkányzat profilja. Mindkét épület kupolája eredeti, azonban Gül baba síremlékét fémlemezfedés, Idrisz babáét pedig cserépfedés borítja. Alapelvében azonban hasonló a két épület, nyolcszög alaprajzú, mindkettő a türbeépítészet klasszikus korszakának jellemző példája.

Az oszmán építészet többféle síremléket ismer, a legegyszerűbb lehet egy sírkő az elhunyt nevével, csúcsán pedig rangot, vagy a zarándoklat, a haddzs elvégzését jelölő fejdísszel – ez törökül mezartas. Ma is láthatóak hasonló sírkövek a Budai vár déli lejtőjén – ezek a várban folyó ásatások során előkerült mezartas-emlékek másolatai. A szeldzsuk, valamint a korai oszmán építészet jellemző épülete a kümbet, amely a türbe közvetlen előzményeként és párhuzamaként értelmezhető. Ugyanis mind a türbe, mind pedig a kümbet centrális épület, mely a tiszteletben álló elhunyt sírja fölött magasodik. Alakja azonban változatos: a négyzet alaprajztól egészen a nyolcszögig mindenféle változatban előfordulhat. A Magyarországon álló két türbe nyolcszögű. Tehát a türbe minden esetben egyetlen, centrális térből áll, mely funkcionális szempontból néhol előépítménnyel egészül ki. A fedett-nyitott előtér feladata – akárcsak a dzsámik és mecsetek esetében –, hogy a szent helyre belépők ebben az átmeneti térben lábbelijüket levehessék, megpihenhessenek, megnyugodhassanak, mielőtt a belső, tiszteletben álló személy síremlékébe lépnek.

Habár a türbék térszervezése egyszerű – csupán egyetlen centrális tér –, mégis minden részletüket áthatja az iszlám geometriai rend. Ezen szabályrendszer megfejtéséhez az iszlám temetési szertartásokról kell néhány szót ejteni, mely során az egyszerűnek tűnő épület izgalmas téri világa tárul szemünk elé. Az elhunyt muszlimokat minden esetben földbe, vagy sziklába vájt sírba temetik, azonban úgy, hogy lábukat nem mutathatják Mekka irányába, így rendszerint a Mekkát jelölő kibla irányra merőlegesen fektetik a testet, azonban arcát a szent város felé fordítják. A türbék esetében is az elhunytat az épület padlószintje alá temetik, azonban a sírral párhuzamosan, pontosan fölötte, a türbe terébe egy rendszerint diófából faragott, ötszög alapú hasáb alakú koporsót fektetnek. Ez a szanduka, amely többnyire zöld posztóval, esetleg díszes szőnyeggel van letakarva. A fej részénél pedig ugyancsak faragott fejdísz jelöli az elhunyt rangját. Tehát mind Idrisz, mind pedig Gül baba síremlékébe lépve ránk merőlegesen áll a szerzetesek sírja fölé helyezett szanduka. Már a belépés iránya is jelképes, ugyanis a centrális épület fókuszpontjában a síremlék áll, de az ajtó által kijelölt szimmetriatengely ugyancsak a kibla irányba, vagyis Mekka felé néz. Gül baba türbéjébe Mekka irányából, Idrisz baba türbéjébe pedig Mekka irányába léphetünk be. A türbék jellemző tartozéka még a samdan, vagyis gyertyatartó, valamint előfordulhat korántartó állvány is. Ugyanis bár a türbék alapvetően nem szolgálnak imádkozás helyszínéül, a betérő, rendszerint zarándokok általában mégis rövid imát mondanak. Ezt tehetik Mekka felé, de előfordul, hogy a szanduka felé, sőt egyes ritka esetben a szanduka körül körözve.

02.jpg

Gül baba türbéje 1917. évi felmérési rajza a Műegyetem egykori diákjai részéről, Foerk Ernő professzor vezetése mellett. Forrás: Foerk Ernő: Török Emlékek Magyarországban. A Budapesti Magyar Állami Építő Ipariskola 1917. évi szünidei felvételei. VI. Budapest, 1917. 3.

Így tehát a türbék szigorú koordinátarendszerre vannak ráfeszítve, melynek vízszintes tengelyét az iszlámot jellemző kibla irány, az arra néző bejárat, és az arra merőleges irányban nyíló ablakok adják. Függőleges tengelyét pedig az elhunyt sírja és a végtelen égbolt közti tengely adja, erre borít félgömb kupolát az épület. Ennek a tengelynek három szintjét alkotja a szent földben fekvő sírja, a vele párhuzamosan álló, a padlószinten lévő szanduka, mint az elhunyt emlékének evilági leképeződése, az égi szinten pedig a kupolán álló csúcsdísz, vagyis alem, és a csúcsdíszt záró félhold, mely szintén a testtel párhuzamosan, Mekka irányára merőlegesen néz. Ez a függőleges tengely teremt kapcsolatot a földben nyugvó szent és az ég végtelensége közt álló evilági szinttel. A függőleges tengely és a vízszintes koordinátarendszer metszéspontjában pedig a szanduka áll, mely köré a zarándok leülhet, megpihenhet, fohászkodhat. Ugyanis a türbék sajátossága az emberközeli arányok és az ablakoknak köszönhető világos belső tér. Ezáltal a síremlék egyáltalán nem ijesztő, szomorú kripta, sokkal inkább egy nyugodt, meditációra kifejezetten alkalmas tér – az elhunyt otthona. A türbékre alapvetően jellemző a világos belső tér, a környezetére való nyitás. Számos türbe nyitott baldachinterű, csupán oszlopsoron álló kupola, de a zárt, falakkal határolt türbékre is jellemzők az ablakok – némely esetben két sorban is.

03.jpg

Idrisz baba türbéje 1917. évi felmérési rajza a Műegyetem egykori diákjai részéről, Foerk Ernő professzor vezetése mellett. Forrás: Foerk Ernő: Török Emlékek Magyarországban. A Budapesti Magyar Állami Építő Ipariskola 1917. évi szünidei felvételei. VI. Budapest, 1917. 20.

A magyarországi türbék kényes kérdései az ablakok, a szüntelenül változó nyílásrendszerek az épületek életútjáról is jól tudnak mesélni. Mind Idrisz, mind pedig Gül baba türbéje az ország visszafoglalását követően jezsuita tulajdonban állt, és keresztény kápolnaként használták. Ekkor számos átalakítás történt az épületeken: a pécsi példán az eredeti délkeleti tájolás keleti irányba változott, a nyugati homlokzatra csúcsíves ajtókerettel ellátott bejárat került, az eredeti, oszmán ablakok befalazása mellett az északi és déli homlokzaton nagyméretű, félkörívás záródású ablakokat nyitottak. Budán is hasonló folyamatok zajlottak, az eredeti ablakokról azonban kevés az információnk. A pécsi épület később városi tulajdonba került, funkcionált lőpor-, valamint kórházraktárként. A budai épület magánkézbe került, Wagner János építész villát épített köré. Idrisz baba türbéjét legutóbb 1961-ben Gerő Győző és Sándor Mária régészeti kutatásai, majd Cseh István és Erdei Ferenc tervelőzményei alapján Ferenczy Károly tervei alapján állították helyre. Gül baba türbéjét Pfannl Egon örökségvédő munkájának köszönhetően láthatjuk, legutóbb pedig 1996-ban újították fel az épületet K. Pintér Tamás építész vezetésével. Napjainkban pedig mindkét épületen nagyszabású, török-magyar kooperációval zajló örökségvédelmi munkálatok zajlanak, melynek eredményét hamarosan megcsodálhatjuk.

Kovács Máté Gergő

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr838410814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi 2016.02.25. 10:21:41

Valójában mennyire pontosak ezek a tájolások? Mert a törekvés érthető, csak a kivitelezés a XVI. sz. elejének térképeiből kiindulva...
süti beállítások módosítása