Az elmúlt években több igen jelentős középkori falképegyüttes is napvilágra került a történelmi Magyarország területén, elsősorban Erdélyben és a Felvidéken. Szerencsés esetekben ezekre a feltárásokra csak akkor kerül sor, amikor az előkerülő falképek megmentéséhez, restaurálásához szükséges…

A dohányzásnak hazánkban több évszázados múltja van. Európába a dohányzás híre Kolumbusz Kristóffal érkezett, aki Amerikából hazatérve számolt be a látottakról. A dohányzás szokása gyorsan terjedt, amit az is jól mutat, hogy Amerika felfedezése után kevesebb, mint egy évszázaddal, 1574-ben,…

Római villa felderítése Pécs mellett A Pécsi Tudományegyetem – Pécsi Légirégészeti Téka szakmai referensének, Szabó Máténak, illetve a pécsi Történeti Múzeumnak a kezdeményezéséből kis területű feltárásra került sor októberben Szabadszentkirályon, Pécs mellett. A Baranya megyei lelőhely az egykori…

A kecskeméti Bozsó Gyűjtemény a régió legnagyobb látogatható magángyűjteménye, amelyet Bozsó János festőművész (1922–1998) hozott létre. Az alábbiakban „képriportszerűen” mutatjuk be a gyűjtőt, valamint gyűjteményének sajátosságait és történetét, melynek során igazi modernkori Wunderkammer jött…

Az építészeti múzeum mint intézmény alapvető paradoxon, éppen nevéből következő gyűjtőkörének múzeumi megőrzésére és bemutatására képtelen – annak méretei miatt. Már egy egyszerű google keresés is egyértelművé teszi azt a széles körben elterjedt gyakorlatot, miszerint az építészet múzeumi bemutatása…

A müncheni Sankt Anna im Lehel Az 1968-ra visszaállított barokk homlokzat. Forrás: wikipedia.de München belvárosától nem messze, egy csendes századfordulós lakónegyed központjában egy szerény homlokzatú barokk kolostortemplom található. Csendes környék ez, turisták alig járnak erre. A…

Időutazás V. Régi technológiai ismeretekről szóló sorozatunk legutóbbi része az ipari forradalom előtti építészeti szakismeretek átadásának a módjával foglalkozott. De mégis milyen volt pontosan az a tudásanyag, amit a céhekben, majd a szakkönyvekben és a XVIII. századtól kezdve egyre inkább az…

A Magyar Építészeti Múzeum 1968 óta működő intézmény, hivatalos besorolása szerint is múzeum, ám a hazai és a külföldi nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen. Ennek legfőbb oka, hogy sosem volt és jelenleg sincsen saját kiállítóhelye, nem szervez közművelődési vagy szakmai programokat,…

A budapesti Mecset u. 8. szám alatti házat Komor Marcell és Jakab Dezső, a 19–20. század fordulójának kiemelkedő építészpárosa, Lechner Ödön építészeti elveinek követői tervezték. A bérház a Margit körút kanyarulatában, annak a budai városrésznek a kapujában áll, amelynek építészeti konjunktúrája…

Az elmúlt évek műemlékeket is érintő uniós beruházásainak jellegzetes kísérői a megélénkült turistaforgalmat kiszolgálni hivatott fogadóépületek. Ez a (mellékhelyiségtől a 3D-s vetítőteremig sok mindent magába foglalni képes) épülettípus nálunk viszonylag új keletűnek számít, tőlünk nyugatabbra…

A Fiumei úton, a Nemzeti Sírkert és a hamarosan Sorsok Házaként megnyitó egykori Józsefvárosi pályaudvar között, az elkanyarodó villamospályát követve egy keskeny utca nyílik. Aki ismeri, többnyire az is hibásan, útként említi, holott valójában csak utca a Salgótarjáni, ráadásul pár száz méterrel…

„Building with Light” – ezzel a címmel írta meg Robert Elwall (1953–2012) angol történész és kurátor az építészeti fotográfia történetének máig legteljesebb összefoglalását, és az ő emlékére ugyanezzel a címmel rendeztek most novemberben konferenciát egykori munkahelyén, a Royal Institute of British…

Az 1990-es évek végétől megkezdődött a nem muzeális gyűjteményekben őrzött szakrális tárgyak szisztematikus felmérése az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteiben. A dr. Buzogány Dezső teológiai tanár köré csoportosult, történészekből és művészettörténészekből álló csapat célja az eklézsiák…

A vilniusi nagyhercegi kastély helyreállítása 2013 óta látogatható, de most is javában zajlanak a munkák Európa egyik legellentmondásosabb helyreállításán, a litván nagyhercegek vilniusi várkastélyában. Ellenzői szerint építészeti Disneyland, pártfogói viszont a nemzeti emlékezet szent helyeként,…

A fővárosi közterületek elnevezése a 19. század közepéig organikusan alakult: az ott, vagy a környéken lakók valamilyen jellegzetes intézményre, épületre, vagy az utca lakóira utaló nevet adtak, ami aztán városszerte elterjedt. Ahogy egyre tudatosabbá, majd később intézményesítetté vált a…