Ráépítés bármi áron?

 2013.04.02. 19:05

A kerületi szabályozás módosításával nagyobb teret engedne Belváros-Lipótváros önkormányzata a tetőtér beépítéseknek, és ráépítéseknek.

Közismert tény a Budapest belvárosában álló, nagyrészt a 19–20. század fordulójáról származó bérházállomány leromlott műszaki állapota. A Kádár-korszakban csak ímmel-ámmal, részlegesen felújított épületek közül jó néhány már eleve a sok millió forintra rúgó felújítások elmaradásával került a rendszerváltást követő privatizáció során magántulajdonba. Az épületek zöme megtartva addigi lakóközösségét társasházzá alakult. A lakók aztán a lakáspiac beindulásával úgymond mozgásba lendültek. Sok helyen ma is zajlik az időközben elöregedett lakóközösségű bérházak és velük együtt szinte komplett városrészek lakosságcseréje. Egy azonban mind a régi, mind az új lakókban közös: az idők során felhalmozódott műszaki problémák orvoslására nincs elég pénzük. Az önkormányzatok felújításokat támogató pályázati rendszere is komoly önerő felmutatására kötelezi a házakat, és a legtöbb esetben ennek összeszedése is nehézségekbe ütközik. Nagyon sok épület esetében pedig a műszaki problémák olyan felhalmozódásával állnak szemben, hogy lehetetlennek látszik belátható időn belül mindet orvosolni.

A legtöbb lakóközösség nincs olyan helyzetben, hogy a homlokzatára kifeszített, vagy a tetőre felszerelt reklámokból pénzt nyerhessen. Nagyon sok épületben hiába vannak üzlethelyiségek, azokat vagy megtartotta magának az önkormányzat, vagy ha esetleg eladta a háznak, akkor sem kérhető értük olyan összegű bérleti díj, amiből minden probléma megoldható. A tulajdonosok sok helyen gyakorlatilag tudtukon kívül olyan terheket vettek a nyakukba, amelyeket nem tudnak elviselni. Így a megoldást nagyon sok esetben az épület egyetlen forintosítható értékétől várják: a kerületi szabályozásban meghatározott maximális építménymagasság, és a legfelső szint lakásai közötti térre. Ez gyakran csak a padlásteret jelenti, de nem egy épületnél akár több szintet is, ha a ház jelentősen alacsonyabb a környezeténél. A kifejezetten ráépítésre és tetőtér-beépítésre specializálódott vállalkozók pedig a kialakítható négyzetméterekért cserébe felújítják az épület régi részeit.

1_kep_panoramio.jpg

A kép közepén egy érintett épület, a Belgrád rakpart 27. Tőle jobbra látható egy tetőtér beépítés "eredménye"
[forrás: panoramio.com / zabhegyező]

Valami ilyesminek kíván megágyazni most az V. kerületi önkormányzat azzal, hogy huszonhárom épület  [a teljes listát lásd cikkünk alján] esetében 2012 decemberében elindította a kerületi szabályozási terv módosításának folyamatát [pdf-fájl, 6. oldal közepétől], többek közt számos eddigi korlátozás feloldását kezdeményezve, bővebb lehetőséget teremtve ezzel a fejlesztőknek és a társasházaknak. „Azért szerepelnek a módosítási javaslatok (…) a programban, mert kerületünkben is igény van ingatlanfejlesztésre” – írják az indoklásban, hozzátéve az általunk fentebb leírtakat, mely szerint „azon ingatlanok esetében ugyanis, ahol a társasház állapota rossz, az emeletráépítés biztosíthat fedezetet az épület közös részeinek (…) felújítására. Mint ismert a kerületben több ingatlan esetében is elmondható, hogy a lakosság nehezen tudja a szükséges önerőt megteremteni egy homlokzat felújításához.”

2_kep_muemlekem_hu_et_panoramio.jpg

Az egykori Tigris-szállóra (bal) innentől rá lehetne építeni, ahogy az egykori Landerer és Heckenast Nyomdára is (jobb). 
[forrás: műemlékem.hu / QnJ és panoramio.com / Lengyel P]

A történetet idáig idillinek is nevezhetnénk, ha nem ismernénk az érintett épületek listáját, és az engedmények mértékét. Az egyik dolog, amely a listát böngészve feltűnik, hogy ahhoz képest, hogy szegény társasházakra hivatkozik a rendelet, az érintett épületek között található az Oktatási Hivatal Báthory utcai épülete, a Pénzjegynyomda Honvéd téri épülete, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Kecskeméti utcai (B-jelű) épülete, valamint a Mentőszolgálat Markó utcai központja. Másrészt a tervezetben nyolc kerületi egyedi védettséget élvező ház, kettő fővárosi területi védelmet élvező épület, és tíz országos műemlék is szerepel. A műemlékek között található az egykori Tigris Szálló a Nádor és Mérleg utca sarkán, a Múzeum körút 19. szám alatti, Ybl Miklós tervezte négyemeletes bérház, vagy a Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán álló, eredetileg Pollack Mihály által tervezett, 1848-ban a Landerer- és Heckenast-nyomdának helyet adó, ma már háromemeletes bérház. Mindhárom épület esetében eddig új, tetőtéri ablakot csak az eredeti, meglevő tetősík figyelembevételével létesíthettek. Ha átmegy a kezdeményezés, akkor nemcsak, hogy eltörlik ezt a kitételt, de az emeletráépítést is engedélyezni fogják.

3_kep_panoramio_LengyelP.jpg

A Múzeum körút 19. (bal) és a Károlyi utca 17. (jobb).
[forrás: panoramio.com / Lengyel P és szintén panoramio.com / Lengyel P]

Nagyon hasonló engedményeket tartalmaz a tervezet az összes épület esetében, néhol a legnagyobb engedélyezett építménymagasságot is méterekkel megemelnék. Legradikálisabban a Károlyi utca 17. szám alatt, a Petőfi Irodalmi Múzeum épületével szemközt, ahol a jelenlegi 21 méterről 30 méterre emelkedik ez az érték. A kerület még 2012 tavaszán vezette be az úgynevezett „kritikus keskenységű udvar” fogalmát. Több mint kétszáz ilyen helyet találtak az épületállomány felmérésekor, a cél pedig az volt, hogy a hírhedt Molnár utcai hotelépítkezés kapcsán előállt problémákat, vagyis a kis udvarok környékének túlépítését elkerüljék. Ehhez képest a mostani tervezet az egy évvel ezelőtt problémásnak talált esetek közül nyolc érintett háznál megszüntetné ezt a jelölést.

4_kep_udvar_belvaros_blogspot.jpg

A "legelső" kritikus keskenységű udvar, a Molnár utcában egy hotel építése kapcsán került a figyelem középpontjába. A kerület szabályozása az ilyen és hasonló helyzetekre megpróbált okosan reagálni, ám úgy látszik kivételezésre itt is megvan a lehetőség.
[képek forrása: belvaros.blogspot.com]

A kerület tehát kevesebb mint egy év alatt meggondolta magát. Mégis mi változhatott meg tavaly április óta a kritikus keskenységű udvarokban? Semmi. A változás szelei máshonnan fújnak. 2012 júniusának végén került nyilvánosságra, hogy július 1-jétől Cselovszki Zoltán, korábbi KÖH-elnök, az V. kerület akkori főépítésze ismét az örökségvédelmi hivatal élére kerül. V. kerületi széke viszont betöltetlen maradt, és azóta főépítész helyett a Főépítészi Irodának csupán osztályvezetője van, aki ráadásul nem is építész végzettségű.

Az indoklásban nem szerepel, hogy miért pont ezek az épületek érintettek, csak sejteni lehet, hogy a megfogalmazás szerint „igény van ingatlanfejlesztésre”. Ezzel nincs baj. Az ott kezdődik, ha minden más szempont háttérbe szorul.

Az érintett ingatlanok, épületek listája
Elsődleges cím Jelleg Változás a szabályozásban
Báthory utca 12. Oktatási Hivatal tetőtéri nyílászáró létesíthető a Báthory utca irányában
Belgrád rkp. 27. társasház max. magasság 25-ről 30 méterre, tetőtéri nyílászáró létesíthető
Garibaldi u. 3. társasház emeletráépítés lehetséges
Gerlóczy u. 3. üres telek max. magasság 18-ról 25 méterre, kritikus keskenységű udvar megszüntetése
Hercegprímás u. 13. társasház (műemlék) emeletráépítés lehetséges
Honvéd tér Pénzjegynyomda övezeti átsorolás, a gyakorlatban a tervezett bontás helyett újra beépíthető 
Károlyi u. 17. társasház max. magasság 21-ről 30 méterre
Kecskeméti u. 10-12. ELTE ÁJK - B-épület (m.) emeletráépítés lehetséges
Kossuth L. u. 3. társasház (műemlék) emeletráépítés lehetséges
Markó u. 24. Orsz. Mentőszolgálat teljes bonthatóság helyett az utcai traktus megtartása kötelező
Mérleg u. 9. társasház (műemlék) emeletráépítés lehetséges
Mérleg u. 11. társasház (műemlék) emeletráépítés lehetséges, kritikus keskenységű udvar megszüntetése
Múzeum krt. 19. társasház (műemlék) emeletráépítés lehetséges
Múzeum krt. 21. társasház (műemlék) emeletráépítés lehetséges
Nádor u. 5. egykori Tigris Szálló (m.) emeletráépítés lehetséges
Nádor u. 18. társasház (műemlék) emeletráépítés lehetséges
Nyáry Pál u. 12. üres telek max. magasság 21-ről 23 méterre, kritikus keskenységű udvar megszüntetése
Október 6. u. 5. társasház (műemlék) emeletráépítés lehetséges, kritikus keskenységű udvar megszüntetése
Perczel Mór u. 6. társasház emeletráépítés lehetséges
Perczel Mór u. 4. társasház emeletráépítés lehetséges, kritikus keskenységű udvar megszüntetése
Petőfi Sándor u. 14. társasház max. magasság 25-ről 30 méterre
Szabadság tér 13. társasház emeletráépítés lehetséges, kritikus keskenységű udvar megszüntetése
Vadász u. 14. társasház teljes bonthatóság helyett az utcai traktus megtartása kötelező
Vadász u. 34. társasház max. magasság 16-ról 21 méterre, kritikus keskenységű udvar megszüntetése
Zoltán u. 8. társasház emeletráépítés lehetséges

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr785188844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kuty25 2013.04.03. 13:36:49

Ki lehet deriteni valahogyan hogy kik tulajok az emlitett epuletekben?

Lajos ghr 2013.04.03. 15:24:26

biztos az a terv, hogy a ráépítés miatt majd megsüllyednek a házak, és a legfelső emelet súlya lenyomja az alatta levő szinteket a föld alá. így lesznek szép új építésű egyszintes épületek Budapesten. mi ezzel a baj?:)

2013.04.04. 10:11:33

Rogán és Cselovszki ismét akcióban. És most már KÖH sincsen, amelyik szakmai alapon megálljt parancsolhatna ennek az ámokfutásnak.

meggymárka 2013.04.08. 12:17:29

A műemléképületek esetében megnyugtató lehet, hogy minden esetben műemléki tervtanács elé kell vinni a tervet, az meg nem fogja engedni az építést. A fővárosi tervtanács szintén elég szigorú. A kerületivel van gáz.
süti beállítások módosítása