Legyező Buda kapujában

 2013.02.26. 23:34

Megmarad és megújul a Moszkva téri metrómegálló felszíni épülete

Vasbeton. Látszóbeton. Ipari épület. Hát az ember nem műemlékre asszociál első sorban ezeket olvasva.

kep1_2.jpg

Én viszont szeretem a Moszkva tér legyezőjét. Sokan sokfélét írtak már a térről, a legyező és a megálló története több helyen olvasható (itt meg itt és itt), én csak egy nagyon röpke kivonatot adok belőle: A tér bányából alakult át fontos utak találkozóhelyévé, de 1929-ig még neve sem volt. A negyvenes évektől kezdve tömegközlekedési csomópont, először csak autóbusz-pályaudvar és villamos-végállomás, majd 1972 óta a kettes metró egyik legforgalmasabb állomása. Buda kapuja az évtizedek alatt számos esetben késztette gondolkodásra az építészeket - erről számtalan elkészült terv tanúskodik. Ami a közelmúltban érzékelhető pozitív változást hozott, az a 2010-es Színes Város akció volt. Azóta installációk és graffitik vidámítják a teret:

kep3_5.jpg

Témánk aktualitását az  adja, hogy tervpályázatot írtak ki 2012-ben, aminek megvalósításában elkötelezett a főváros és a BKK is. Hosszú évek óta folytak a tervpályázatok (már 1983-ban is volt egy), de nem történt semmi, csak toldás-foldás, és igazából most sem lesz gyökeres változtatás. A Moszkva legnagyobb baja ugyanis az, hogy a mozgólépcső közvetlenül jön a felszínre, mert a metró építésekor nem volt pénz aluljáróra. Egy aluljáróban  feliratokkal-táblákkal könnyebben vezethető lenne a tömeg az összes átszállási pont felé, és zebrák nélkül is el lehetne jutni a Széna térre. Ezt a kapcsolatot ugyan valahogy most meg fogják oldani (ez csak a sajtótájékoztatón hangzott el), de nem tudjuk a pontos mikéntjét. A Széna téren több lesz a zöld, a Moszkván meg marad a közlekedés, mert ez arra való és pont. A tervpályázaton ezt szinte elő is írták, és az eredményhirdetésen Vitézy Dávid szájából el is hangzott. A zsűriben ítélő Finta Sándor főépítész ugyanott ezt annyival próbálta tompítani, hogy legalábbis kettős funkciójú a tér, de azok, akik ezt a nézetet képviselték mégsem értek el helyezést.

A tér felújításával kapcsolatban két nóvumot érzékelhetünk: mindenképpen maradjon meg a legyező (korábban el akarták bontani), és legyen párbeszéd. Ez utóbbi nagy előrelépés, még akkor is, ha a tervpályázat lezárulta után kezdődött. Reméljük, hogy az így érkezett véleményeket a kiviteli tervekbe beépítik majd.

De most inkább térjünk át arra, ami bennünket, műemlékeseket foglalkoztat!  Mit szeretnénk: mi maradjon meg, mi az, ami szerintünk érdekelheti majd az utókort? A dolgok jelenlegi állása szerint az Építész Stúdió készíti a kiviteli tervet. Hogy mi lesz benne, azt a nyertes pályamű makettje jól érzékelteti.

kep6.jpg

A nyertes pályázat makettje [forrás: tajepiteszek.hu]

A legyező tehát megmarad, az ún. lepényépület viszont nem. A nagytakarítás jegyében odébb viszik a kiszolgáló tereket, és a tér közepén egy légies vasbetonlemez fog állni üvegfalakon. (A nyertesek félórás villáminterjúja itt.) Már a ’83-as tervpályázat egyik résztvevője, Fábri Ferenc leírta, hogy az épületet sokat kritizálták, de az amúgy jó; gond a hatszöges rendszerben épült, egységes védőtetővel rendelkező paviloncsoporttal van, aminek  túl nyomasztó a teteje, és a villamosokat is takarja a domb előtt. Ezt a csoportot egyébként mindig, mindenki eltüntette volna a térről, ezért lehet, hogy tényleg nem kell sajnálni.

kep7.JPG

2010 óta nyulak és műfű

A legyezőt alátámasztó-kiegyensúlyozó épületrészt azonban a pályázat több résztvevője megtartotta volna, pl. a második díjas 1. számú pályamű (Sajtos Gábor, Oroszlány Miklós, Páll András és Virág Péter), a harmadik díjas 16. számú pályamű (Balázs Mihály és Tarnóczky Tamás Attila), de a pályázat legnagyobb meglepetése, a BCE tájépítész hallgatóinak megvételt nyert terve is a mostani megállóépülettel számolt. Ha „egyedül” marad a fogadócsarnok, valószínűleg kicsit nagynak fog tűnni, ahogy Kovács Dániel is írja, én azonban ezt most nehezen tudom eldönteni. A metró legutóbbi ráncfelvarrása előtt  a mozgólépcsőn felfele jövet, mindig szerettem nézni a cikkcakkos lemezt a magasban. Élveztem ezt az óriási teret, de az érzés hamar elmúlt ahogy felértem, és a Széna tér felé igyekeztem, már nyomasztott az aprócska belmagasságú átjáró. Az hogy kívülről, a nagytakarítás után sem fog rám törni az ún. platzsheu,[1] azt nem tudom, de esélyes, ha a maketten jelölt kis icipici embereket nézzük. Én, személy szerint – ha nincs lepény – az A1 Építésziroda a megoldását tartottam volna jónak, már csak a stílusegyezés miatt is: ha már indusztriál, legyen igazán indusztriális a megjelenés.

kep8.jpg

Az A1 Építésziroda 5. díjas terve [forrás: epiteszforum.hu]

A másik dolog, ami hiányzik a tervekről, az a szobor. Azt nem tudjuk, hogy  valóban elviszik-e, ha az ökologikus nézet diadalmaskodik, akkor biztos marad. A szobor tetején egy bronz sellő emelkedik. A szobrot Makrisz Agamemnon, a csobogóban látható absztrakt állatokat felesége, Zizi készítette, magát a csobogót pedig Tokár György építész.

kep9.jpg

Makrisz Agamemnon és Zizi, Tokár György: Sellő [forrás: owl.hu]

 Az ítélet? Összességében szerintem örüljünk. A Műemlékvédelem Táguló körei kiállítás katalógusában a legyező épülete nem szerepel, pedig ebben van az első olyan lista, amelyik a közelmúlt kiemelkedő, védelemre érdemes emlékeit tartalmazza. A Czeglédi István által tervezett szerkezetet – és kifejezetten csak a szerkezetet – viszont a Betonretró előadásokon csúcsteljesítménynek találták, ahol fontos szakemberek nyilatkoztak meg a témában. Tehát a legyező mindenképpen maradjon, a többit pedig a minőség és a használhatóság döntse el. Deal?

Németh Nóra



[1] Camillo Sitte, a századfordulón élt egyik első urbanista teoretikus szerint ha az ember nagy üres terekben közlekedik, a tériszonyhoz hasonló érzés keríti hatalmába, csak nem a mélységtől. A szó tükörfordításban ezt is jelenti, csak így nem használjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr235106810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bioLarzen 2013.02.27. 13:59:48

Hát, szegény Moszkvásra nagyon ráférne a felújítás, mert most egyértelmű szégyenfolt. Budakeszin nőttem fel, úgyhogy nekem évtizedekig napi szintű élmény volt - és már a 80-as-90-es években sem volt szép látvány meg élmény. Most meg...

bio

ROTFL Manó 2013.02.27. 14:52:56

Ööö, csak kérdezem, hogy az új terven hol van az üzemi lift, ami jelenleg a Bisztró alatti átjáróból nyílik? Mert hát üzemeltetési szempontból csak szükség lenne rá, nem? Kisebb, másfél tonnás gépeket mégis hogy akarnak levinni a mélybe?

Sanda gyanu 2013.02.27. 15:22:46

Akkor ezt most vehetjük úgy, hogy a metrószintről a másik irányba, a Széna tér felé tervezett második kijárat törölve?

kertesz 2013.02.27. 15:53:01

nekem az a furcsa, hogy senkinek nem jutott eszébe "kétfedelű" teret tervezni. A szintkülönbség adott, és rögtön a föld alatt fut egy rakás tevékenység, a teret pedig az "emeleten" normálisan, térként lehetne használni....

theus 2013.02.27. 19:44:52

A 2010-es graffitizés meg szemétszobrok csak rontottak az egészen. Amúgy a moszkva tér korántsem olyan csúnya, mint azt páran mondják. Én bírom.

darvaskristof 2013.02.27. 21:12:52

@Sanda gyanu: Az már nagyon régen törölve, vagy legalábbis a távoli jövőbe tolva.

@kertesz: Egyszerű a válasz, 4-5 milliárd van a térre, és olyan tervet kértek a pályázóktól, amit meg is lehet ebből a pénzből valósítani.

Rick Carton 2013.02.27. 21:53:14

Mindig is egy viccnek tartottam, hogy három elit kerület találkozásánál egy full proli tér található.

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2013.02.28. 14:49:40

A gyalogos hídért lesz kár egyedül, minden más bontható.
süti beállítások módosítása