A kőbányai Szent László Gimnázium 100 éve

Jóllehet kívül esik a főváros fő közlekedési vonalaitól és a nagy látványosságaitól, az építészettörténet ínyenceinek mégis megéri elmenni Kőbányára, hiszen Lechner Ödönnek, a magyaros szecessziós építészet megteremtőjének két kései épületét is láthatják. Egyik a Szent László-templom, másik pedig a Szent László Gimnázium épülete.

Külső homlokzati díszítés, fotó: Sidó Anna (a külön nem jelölt fotók a szerző felvételei)

Ez utóbbi kivételesnek mondható, mivel három évben is megünnepelheti a századik születésnapját. Először 2007-ben tehette, ugyanis 1907-ben X. kerületi Állami Főgimnázium néven alapult meg az iskola. Másodszor tavaly ünnepelt, mivel 1914-ben kezdtek neki az építésének. Végül pedig idén, mert az épület 1915 szeptemberére lett kész, így a tanév már az új épületben kezdődhetett meg.

Az iskola elhelyezését 1915 szeptemberéig, a környéken lévő Füzér utcában, ideiglenes épületekben illetve bérlakásokban (12., 10., 13., 14. szám), oldották meg. Egy iskola bérházakban történő elhelyezése nem volt szokatlan a korban, elfogadott megoldásnak számított az önálló iskolaépület megépüléséig, sokszor alkalmazták különböző gyűjtemények elhelyezésénél is az új múzeumépület elkészüléséig. Ez az alapítás is az 1890-es évektől indult országos iskolaépítési programba illeszthető, melynek keretében a millenniumra 400 iskolaépületet emeltek.

Az iskolaépületet a hármas centenáriumon túl az építész személyének kérdése is izgalmassá teszi. A valamikori kőbányai Állami Főgimnázium két jelentős magyar építész életművében is feltűnik. Az egyik Lechner Ödön, a másik Vágó József. Máig nem pontosan tisztázott kérdés azonban, hogy az épület kialakításában milyen szerepük volt. Az épület legelső tervei 1913-ból valók, melyeken ugyan szerepel Lechner Ödön neve, azonban saját kezű aláírása nem.

Az 1913-as tervlapokból látható, hogy az épület tömege, főbb alaprajzi elrendezése, a szintek kiosztása Lechner megoldásait tükrözik, de 1914. június 10-én bekövetkezett halála után az épület tervezését Vágó József vette át. Vágó az 1910-es évek első felétől Lechner Ödön munkatársaként dolgozott egészen mestere és barátja haláláig. Vágó nem csupán munkatársként segítette az idős, erre az időszakra nagy megbízásokból méltatlanul kizárt Lechnert, hanem barátként lakást szerzett neki a Gutenberg-otthonban, 1911-ben találkozót szervezett Lechner és Otto Wagner között, halála után pedig egyéb adósságait is kifizette.

Az említetteken kívül fennmaradtak az épület 1915-ös, a Fővárosi Tervtanácshoz benyújtott engedélyezési tervei, melyeken tervezőként szintén Lechner Ödön neve szerepel, azonban Vágó József saját kezű aláírása látható rajtuk. Ebből arra következtethetünk, hogy az épület 1915-ös befejezése az ő nevéhez köthető. Gerle János Lechner monográfiájában leírja, hogy Vágó végig kitartott barátja szerzősége mellett, melyet a magyaros szecessziós motívumokat ábrázoló homlokzati műkőelemek és Lechner monogramjának megjelenése is alátámaszt a díszteremben és a főhomlokzaton. A téglalapban elhelyezett domborműdíszítésen a magyarosnak tartott motívumok, úgymint a gerle, a tulipán és a virágindák mellett feltűnik félprofilból egy, az egyiptomi művészet emberábrázolását idéző alak is. Ez a domborművön kialakított kompozíció túlnyúlik a lechneri burjánzó díszítéstechnikán, és már az art deco stílusjegyeit viseli magán, jóllehet Vágó mestere monogramját tetette rá.

Gerle szerint az iskola belső kialakítása, díszítőelemei, motívumai a Wiener Werkstätte és Josef Hoffmann építészeti-iparművészeti stílusának egyik legmagasabb színvonalú magyarországi példáját képviselik, amelynek kialakításában Vágó mindvégig megtartotta a magyaros tematikát.

Az épületben egységes stílusban tervezett bútorzatot találunk. A legértékesebb, máig fennmaradt együttes az igazgatói iroda bútorzata: íróasztal, irat-, ruhás- és könyvesszekrény, ülőgarnitúra és az ahhoz tartozó dohányzóasztal. A szekrénysor ajtóinak ívei megegyeznek az épület auláiban található ajtóinak íveivel. A szekrényeken levő hengeres díszítőelem pedig a szertárakba és a könyvtárba tervezett szekrényeken is egységesen jelen van.

Stíluskritikai összevetések alapján is valószínűsíthető, hogy az épület részletformáinak kidolgozása inkább Vágóhoz, míg az alapkoncepció csakúgy, mint a VIII. kerületi Vajda Péter utcai iskola esetében, Lechner Ödönhöz köthető.

Sidó Anna