Az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítása
A felújított egervári várkastély nyugati homlokzata a főbejárati kapuval [forrás: facebook.com]
Mivel a nagyközönség részéről kevésbé ismert helyről és épületről van szó, kezdetnek szükséges egy történelmi összefoglaló: Egervár települése Zala megyében, a Zalaegerszeget Vasvárral összekötő főút mellett, előbbitől mintegy 8 km-re fekszik. A Nádasdy-Széchenyi-várkastély a mai településmagtól valamivel távolabb található, és a falu középkori eredetű temploma mellett közelíthető meg. Elődje egy mocsárvár volt, amelyet először egy 1288-as oklevélben említenek. 1558 után Nádasdy Kristóf egységes koncepció jegyében alapjaiból építette újjá, ezzel az építkezéssel alakult ki a kastély ma ismert, jellegzetes reneszánsz tömbje. A négyszárnyú, belső udvart körülzáró, sarkain négy ó-olaszbástyás erődítmény 1569-ben készült el. A várkastély mai U-alakú formáját a Rákóczi-szabadságharc után nyerte el annak a rendeletnek az értelmében, amely kimondta, hogy le kell rombolni azokat a magyarországi várakat, amelyek a szabadságharc alatt a kurucok védelmére szolgáltak. Csak azoknak kegyelmeztek, amelyeket hadászati funkcióik felszámolásával lakókastélyokká építettek át. Ekkor, 1712–13-ban bontották le a várkastély északi szárnyát és építették a nyugati és déli szárny elé a kora barokk árkádos folyosót. Új homlokzati nyílásrendszert alakítottak ki, módosították a szintbeosztást, új boltozatokat építettek, átalakították a homlokzatokat és a keleti szárnyban kápolnát létesítettek. 1754-ben egy tűzeset utáni helyreállítás eredményeképpen alakult ki a kastély ma ismert tetőformája.
Egervár a 19. század második felében, az 1910-es években, valamint a II. világháborút követően [forrás: facebook.com]
A második világháború után az államosított, romos épület egyes részeiben lakások voltak, más részeit magtárnak használták. 1960-ban került a Zala Megyei Tanács kezelésébe. Az épületen végzett legutóbbi műemléki helyreállítás ezt követően történt, amikor időszakos továbbképző központ és nyári turistaszálló céljára újították fel. A jelenleg is zajló helyreállítási projekt 2009-ben kezdődött, ekkor nyújtotta be az egervári önkormányzat az Európai Uniós pályázatot.
Látványterv, az udvarban a színházi előadások védelmére szolgáló ponyva [forrás: facebook.com]
„Igen fontos cél, hogy az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély Élményturisztikai, Színházi, Kulturális, Oktatási és Látogatóközpont úgy jelenjen meg a Nyugat-dunántúli Régió és a zalaegerszegi kistérség turisztikai piacán, mint az a komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai célpont és attrakció, amely hazánk egyik legfontosabb történelmi és művészettörténeti korszakát, a XVI–XVII. századi késő reneszánsz kort a legkorszerűbb módon mutatja be Magyarországon, és aki végigjárja az épületet szinte mindent megtudjon arról, hogy milyen volt a «Mindennapi élet a késő reneszánsz várkastélyokban».”
A fenti idézet a felújítási projekt célját foglalja össze. Mint látható, nincsenek műemléki vonatkozásai, nem az épület értékeit helyezi előtérbe, hanem sokkal inkább koncentrál a látogatók becsalogatására, az attrakcióra. Összetett volta a pályázatban meghatározott látogatószámot kívánja biztosítani, és ezen keresztül természetesen az épület fenntarthatóságát. A projekt egyben hiánypótló szándékú is, mivel Zala megye a keszthelyi Festetics kastélyban működő Helikon Múzeumon kívül jelenleg nem rendelkezik nagyméretű kiállítótérrel. A két legközelebb eső, hasonló rendeltetésű épület, a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum és a sárvári Nádasdy-vár már Vas megyében található.
A recepció az egykori kápolnában (bal), valamint a keleti szárny második emeletén kialakított kiállítótér [forrás: facebook.com]
Az Egervárra tervezett szolgáltatások a következők: képzőművészeti kiállítóhely, reneszánsz játszóház (viselet, életmód, szokások a reneszánsz korában), tapintható tárlat, használható bútormásolatok, korabeli tárgyakról készült kipróbálható másolatok, makettekkel illusztrált várkastély-kiállítás, audio-guide-os rendszerű kiállítás-vezetési rendszer, érintőképernyős terminál, interaktív fal, ingyenes WiFi, ajándékbolt, gyakorlati oktatási helyszín, szabadtéri színház és teljes akadálymentesítés. A jelenlegi projekt részét nem képezi, de várhatóan megvalósul a földszinti, modern használati célra szánt konyha és a második emelet szálláshelyeinek felújítása is. Ezzel összefüggően szándékukban áll egy étterem megnyitása is.
A leendő étterem belső tere az első emelet dél-keleti sarkában [a szerző felvétele]
Jelen állás szerint a létesítmény még nem nyitott meg, a tervezett május eleji nyitás másfél hónapot csúszik, mivel a kedvezőtlen kora tavaszi időjárás és a belvízhelyzet miatt a száz férőhelyes parkoló építését még nem tudták elkezdeni. A várkastély udvarára, a szabadtéri színházi előadások („Egervári Esték”) időjárás elleni védelmére tervezett ponyva kiviteli terve még engedélyeztetés alatt áll.
Érdemes volna egy év múlva újra ellátogatni a helyszínre, és szemügyre venni, hogy az akkor már üzemelő épület funkciói hogyan váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, és a további célok miként valósulnak meg. Milyen módon sikerül végül összeegyeztetni a turisztikai felhasználást a műemlékvédelmi érdekekkel, tudnak-e, lehet-e egyensúlyt teremteni? A művészettörténész és a műemlékes szakmai szemével, majd a szakmai szemet félretéve is végigjárni az épületet, mindkét esetben arra koncentrálva, hogy végül milyen összkép alakul ki, fedi-e egymást valahol a szakmai és a laikus nézőpont, szükséges-e módosítás. Abban a tekintetben például, hogy kellő hangsúlyt kap-e az épület maga, mivel az egervári várkastély kiemelkedik a magyarországi reneszánsz várkastélyok (Hédervár, Ozora, Vaja, Diósgyőr, Simontornya stb.) közül azzal, hogy ez az egyik legépebben megmaradt, tiszta formájú, szabályos négyszög alakú, négy olaszbástyás késő reneszánsz stílusú várkastély.
A kastélyparkban kialakított sétány, és az elhelyezett bútorok [a szerző felvételei]
A felújított épület jelenlegi összképe tiszta, visszafogott és rendkívül elegáns. A projekt keretében teljes körű helyreállítást végeztek: megújult a homlokzat, a nyílászárók, a lépcsők, a padlóburkolatok és a fűtésrendszer, az azbeszttetőt terméspalára cserélték, új burkolatot kapott a belső udvar és sétaút épült a kastélyparkba. A különböző helyiségekbe eddig bekerült bútorok kortárs voltuk ellenére sem bántóan idegenek, mint Pannonhalma esetében, hanem jól megválasztott forma- és színvilágukkal bizonyos fokú harmóniát teremtenek. A várkastély főkapujához vezető út mellett álló lámpatestek és a parkban álló padok esetében szerencsésebb lett volna a környezethez és a megteremteni kívánt hangulathoz illőbb modelleket választani. Ennek ellenére a felújított várkastély jelenlegi helyzete és állapota – óvatosan kimondva bár, de – megnyugtatónak ítélhető. Várjuk a folytatást.
Kiss Ágnes
