A megújuló Várkert Bazár talán legfeltűnőbb új eleme a hatalmas mozgólépcső. Rozsdavörös teteje némiképp megváltoztatja az összképet, Pestről is jól lehet látni. De vajon miért kell egyáltalán mozgólépcső a várba? És miért pont a Várbazárból indul?
E kérdés az egész Budai Vár jelenlegi elrendezésének rákfenéjéhez kapcsolódik. Ugyanis a közvélemény némi fogalomzavarban szenved a várhegy déli lejtőivel kapcsolatban. Sok esetben a várhegy sziluettjét felségesen uraló kupolás épületet – hivatalos nevén Budavári Palotát – azonosítják a várral. Holott ennek az épületnek a történetileg relevánsabb neve: Királyi Palota (esetleg kiegészülve a „budai” vagy „budavári” jelzővel). A külföldiek útikönyvében ezen a néven (Royal Palace) szerepel, így groteszk módon épp a magyar közönség nincs tudatában a hely jelentőségének. Szerencsére itthon is egyre gyakrabban emlegetik ezen a néven, mely mindenki előtt világossá teszi mibenlétét: itt állt Magyarország legfényesebb királyi rezidenciája Zsigmond királytól a II. világháborúig. Ezt a palotát pedig szükségképpen díszes kertek, az ún. királyi kertek vették körül valamikor.
A Várkertbazár látványterve, északkeleti irányból - 2013
A középkor soktornyú palotáját még erődrendszer védte, vaskos várfalakkal, bástyákkal. Egyes lépcsőzetes várfalak levezettek egészen a Dunáig. E várfalaktól védve épültek a palota köré a reneszánsz kertek Mátyás korában, melyek aztán a török idők martalékai lettek. Az új, 18. századi barokk palotát építtető Habsburgok a 19. században romantikus tájkertet létesítettek az egykori erődfalak romjait mélyen betemetve. Ezek a kertek egyre fejlődtek, gazdagodtak évszázadokon át. Ennek a gazdagodásnak legnagyobb lépése volt a Várkert Bazár felépítése. A kiegyezés után még lerobbant házsor tűzfala határolta ezeket a szép kerteket a Duna felől. Ekkor döntöttek úgy, hogy lebontják, és a helyére valami uralkodókhoz méltót építenek. A Várbazár tehát egy díszes kerítés, amin kapuk is vannak. Ezek a kert, illetve a palota lépcsőihez vezettek, mert az egészet arra találták ki, hogy az uralkodói pár innen felsétálhasson lakhelyére. Ez végül nem vált valóra, mivel az udvar ritkán tartózkodott Budán. Erzsébet királyné szerette itt egymaga elhagyni a palotát. Lesétált a kertbe vezető lépcsőkön, onnan a Várbazár egyik (azóta róla elnevezett) díszlépcsőházán keresztül a Duna-partra, ahol a kikötőben várta Ausztriába induló gőzhajója. A két világháború között Horthy Miklós is e lépcsőházon át ment le a Dunához, ahol motorcsónak várta és vitte a parlamentbe, ha informális látogatást tett.
A Várkertbazár látványterve, délkeleti irányból - 2013
A II. világháborúban e kertek sok kárt szenvedtek. Helyreállításukra pedig nem került sor, mert mind a régész-építész szakma, mind a hatalom előnyben részesítette a középkor emlékeinek bemutatását. Így a majd 300 éve létező kertészeti együttest az ásatások érdekében teljesen legyalulták, helyenként 5-6 méterrel csökkentve a talajszintet. Emiatt megsemmisültek a teraszok balusztrádos mellvédjei, a lépcsők, szökőkutak szobrok és üvegházak, illetve elpusztult a teljes növényállomány (egyetlen kivétellel: a József Nádor ültette japánakác nem).Számos átjárót befalaztak, szinte áthatolhatatlanná váltak a déli várlejtők a Duna felől. A palotába csak a Clark Ádám tér felől, vagy délnyugatról, a BTM déli bejáratán át lehetett feljutni. Az Ifjúsági Park 1961-es megnyitásától két évtizedig annak a déli felében működött szabadtéri szórakozóhely, de az északi épületrészek zárva maradtak.
A mozgólépcső helyének előkészítése, 2013 (forrás: varnegyedonline.hu)
A mostani rekonstrukció legnagyobb erénye az Ybl-architektúra aprólékos restaurálása mellett a feljutási lehetőségek megteremtése új és újranyitott közlekedőkkel. Megközelíthetővé válik a palota előtti Savoyai terasz szintje a Várbazáron keresztül, akár kerekesszékkel is. Az Ybl térről a kert szintjére feljuthatunk a középső rámpákon, az Erzsébet lépcsőn, illetve az északi pavilon kupolás lépcsőterén át. A kertből kanyargós sétautakon vagy a fedett mozgólépcsőn, esetleg a kortinafal tetején lévő óriáslépcsőn sétálhatunk a felső sétányra. Innen további lépcsőkön vagy lifttel jutunk majd a középkori palota zárt udvaraiba, ahonnan a BTM-be is beléphetünk egy új, itt nyíló bejáraton át. A Keleti zárt udvarból acéllépcső visz fel a Déli kortinafal járószintjére (ennek végén áll a Mária-szobor). Innen egy új függőfolyosón mehetünk végig észak felé a Savoyai-szoborhoz, ez a középkori gyilokjáró útvonalát teszi újra bejárhatóvá. Tervbe vették a déli zárt udvarok körüli gyilokjárók helyreállítását, aminek köszönhetően újra teljesen körbejárhatóvá válna a palota. Kínálkozik azonban majd egy alternatív feljutási lehetőség is az Ybl tér felől. Ez a fedett vízhordó lépcső, amin a középkorban vitték fel a vizet a palotába. Alagútszerű terében meredek lépcsőn mehetünk fel a kazamata folyosóig (ami a Zsigmond kaputorony alatt levő farkasveremig vezet). Ha ezen a középkori rejtett lépcsőn érkezünk, akkor földalatti csigalépcsőkön mehetünk tovább a zárt udvarokba.
A mostani építkezés végeztével először válnak a nagyközönség által bejárhatóvá ezek a felvezető útvonalak. Remélhetőleg megtelik élettel a várhegynek ez a része is. Mi, városlakók az idelátogató turistákkal együtt pedig várvédő őseink és egykori uralkodóink nyomain haladva fedezhetjük a fel a Budai Vár rejtett zugait.
Székely Márton
