A 4-es metró állomásai
A nemrégiben átadott 4-es metró vonalának építkezését nagy sajtóvisszhang kísérte. Szó volt már hasznosságáról, szerkezeti újdonságairól, anyagi vonzatáról, de miután átadták, szólni érdemes a megállók művészi értékéről is, hiszen Budapest eddigi metróvonalaihoz képest egy teljesen új koncepcióval találkozhat az utazó közönség.
Keleti pályaudvar (a cikkben szereplő képek a szerző felvételei)
A 4-es metró ötlete eredetileg az 1970-es évek elejéről származik, de maga a kivitelezés csak 2006-ban kezdődött el. Az új metróvonal csaknem 8 km hosszú, ami körülbelül 15 és 30 méter közötti mélységben található. A 10 állomást magába foglaló vonal a Kelenföld vasútállomás és a Keleti pályaudvar között húzódik, és általánosságban elmondható, hogy a látszó beton használata az alapkoncepció egyik legfontosabb eleme. Ezt, az önmagában igencsak rideg, szürke és monoton hatású anyagot társították színekkel, fényekkel és különböző anyagokkal, ami ezáltal igazán érdekes. Így építőművészeti szempontból értékelhető kompozíciókat hoztak létre olyan terekben, amelyeket az emberek rendszeresen használnak és a hétköznapok szerves részét képezik. Előnyös, ha egy ilyen anyagnak a funkcionalitáson túl kellemes, barátságos hatása is van, és természetesen az sem utolsó szempont, hogy a földalatti világ az ember számára idegen környezet, mentes a természetes fénytől, ami adott esetben nyomasztó lehet.
Kelenföld vasútállomás
Észrevehető egyféle csoportosítás az állomások között, ennek megfelelően a két végállomás, a Keleti pályaudvar és a Kelenföld vasútállomás az egész metróvonalnak egyfajta keretet képez. Ezek a megállók egyszerűek és letisztultak, hatásuk leginkább a látszóbeton alkalmazásának és a térélménynek köszönhető, amit az átlag budapesti metróállomásokhoz képest különösen nagy belmagasság és a beszűrődő természetes fény teljesít ki.
II. János Pál pápa tér - peronszint
A II. János Pál pápa tér szerkezetében leginkább a két végállomáshoz hasonlít, de itt már megjelennek a színes részletek: a peron közepén található padok magas üveg háttámlákban, amelyek a peron két haladási irányát is elválasztják. A sárga és a narancs meleg színeit használtak a tervezők fehérrel kiegészítve, melyek főleg központi elhelyezésük miatt hatékonyan oldják a beton ridegségét.
Rákóczi tér állomás - mozgólépcsők
A Rákóczi tér és a Kálvin tér megállói a legfuturisztikusabb megjelenésűek, ezekben a látszóbetonon kívül is a hideg, fémes színek és anyagok dominálnak, erre a hatásra segít rá a fényhasználat is. Az összhatást a Rákóczi tér esetében csupán a mozgólépcső tere feletti lefedés formái, a fekete alapon fehér körök teszik némileg barátságosabbá, a Kálvin tér esetében pedig a fehér alapú színes, kézírást imitáló mozaik.
Rákóczi tér - peronszint
Kálvin tér - az állomás légtere a mozgólépcsőkkel
A következő párost a Fővám téri és a Szent Gellért téri megállók képezik, amelyekben a nagy belmagasságú tér felső részébe a tervezők beton rácsszerkezetet építettek. Ez a megoldás bizonyos mértékig lezárja teret, mégis lehetőséget nyújt arra is, hogy a valódi magasságot kifürkészhessük. Emellett olyan organikus hatású a rácsszerkezet, hogy a peron minden pontjáról más és más látvány tárul fel , ami különösen izgalmassá teszi a térélményt. A Szent Gellért téri megállóból a peronok falainak mozaikjait kell kiemelni, melyek ötletesek, viszont a metrón érkezőknek optikai hatása miatt zavaró lehet.
Fővám tér (b. és k.) és a Szent Gellért tér (j.)
A Móricz Zsigmond körtér esetében a tervezők két szintre osztották a peron belső terét, az alsó, közlekedő szintet a sínek és a peron közötti fal színes téglalapokból álló burkolata határozza meg, amihez a tiszta színeken kívül zöldet, narancsot, lilát és fehéret használtak. A tér felső részét, a beton pántok feletti homogén betonfelületet kékes-lilás fénnyel világítják meg, ami szintén hideg hatású és kontrasztban áll az sokszínűsége miatt vidám hangulatú közlekedő résszel.
Móricz Zsigmond körtér - peronszint
Az Újbuda-központ és a Bikás park az a két megálló, ahová az ember jelenlétét és a természetet a leginkább megpróbálták a tervezők becsempészni. Az Újbuda-központ megállónál az előbbi a meghatározó elem. Ebben a megállóban a mozgólépcsőket keretező fal repesztett üvegborítást kapott, aminek sejtelmes csillogása a megfelelő megvilágítás esetén magával ragadhatja az utazót. A következő említésre méltó részlet a peron feletti rideg, fémes anyag plasztikus, megtört felülete, ami egyféle burkot képez az ember számára a hatalmas térben. A peron végén található a megálló legizgalmasabb része, a hatalmas rogyasztott üvegfal, amiben az emberi lét konkrét nyomai fedezhetőek fel, így egy befőttes üveg lenyomata, kéz- és lábnyomok, vagy például egy rajzolt nap. A Bikás parki megállóban egyszerre érzékeltették az ember és a természet jelenlétét, növények, virágok láthatók a peron és a sínek közötti üvegfalon, valamint a peront lezáró falakon is. A padok különböző színű üveg háttámláit pedig gyerekrajzokkal díszítették, anyuval és apuval, autóval és tündérekkel. Ennek a megállónak kiemelendő színvonalú felszíni kiképzése van, ami háromszögű üvegrácsozatával és formájával leginkább a Bálnára hasonlít, és lehetővé teszi a természetes fény beszivárgást a földalatti térbe.
Montázs a dél-budai állomásokról
A 4-es metró megállóiról összességében elmondható, hogy olyan, építészeti szempontból friss gondolatokat jelenítenek meg a Magyarországon eddig ismert ilyen típusú építkezések között, amelyek minőségi kivitelezésű és művészi értékkel bíró alkotásokat, „tér szobrokat” hoztak létre, amelyek a jövőben örökséggé fognak válni.
Bikás park állomás felülvilágítója
Varga Orsolya