Hatalmas vasbeton doboz emelkedik Berlin központjában az Altes Múzeummal szemben, a német főváros egyik legfrekventáltabb pontján. Nem egy itt hagyott világháborús bunker. Régi-új épület ez. Ha felépül, három oldalról pontosan úgy fog kinézni, mint a 17–19. század folyamán felépült egykori „Stadtschloss”, a porosz királyi, később német császári palota. Negyedik – a Spree-folyóra néző – oldala és belseje modern lesz. A funkció: múzeum, egyetemi könyvtár. A tervezett átadási határidő 2019, tehát öt év múlva nyílhat meg az épület. Neve – a híres 19. századi természettudós-utazó báró után – Humboldt fórum lesz.
A Stadtschloss 1900 körül - forrás: wikipedia.de
De miért jut eszébe Európa talán legrosszabb emlékezetű, éppen ezért minden áron progresszivitásra törekvő fővárosának egy rég elpusztult épületmonstrum újraépítésével megidézni a múltat a város kellős közepén? Ennek okai az elmúlt 150 év német történelmében keresendők. A városi palotát több periódusban építtették a porosz uralkodók. A Spree partján egykor állt kis zegzugos reneszánsz várkastélyt bővítették a barokk korban hatalmas, szabályos épületszárnyakkal, erre a 19. század közepén hatalmas klasszicista kupola került. Ez volt a porosz királyi rezidencia a modern Németország 1871-es megalakulásáig. Ettől kezdve a német császárok lakhelye lett az épület egészen az 1918-as forradalomig, majd a két világháború között üresen állt. A II. világháború végjátékában – ahogy egész Berlin – súlyos károkat szenvedett.
A Stadtschloss az 1930-as években, forrás: wikipedia.de
Súlyos, de koránt sem jóvátehetetlen károkat. Az NDK vezetése mégis úgy döntött, hogy a földdel teszik egyenlővé az épületet. Pénzügyi okokra hivatkoztak, már csak az épület aládúcolása is hatalmas anyagi terhet jelentett volna, amit Kelet-Németország nem tudott és nem is akart vállalni. 1950-ben fölrobbantották a még álló falakat, a sittet pedig pár hónap alatt elhordták. A központi elhelyezkedésű telek azonban nem maradhatott tartósan üres, végül az NDK kirakatépülete, a „Palast der Republik” épült föl a hajdani palota helyén 1976-ra. A modern stílusú épület hatalmas, barnásan csillogó üvegfalával nézett az előtte lévő térre. Itt ülésezett a kelet-német parlament, de tartottak itt pártkongresszusokat, sőt közösségi-kulturális funkciók (pl. diszkó!) is helyet kaptak benne.
A Stadtschloss 1945 után, forrás: wikipedia.de
A rendszerváltozás és újraegyesítés után az NDK-palota gyorsan elvesztette jelentőségét, üresen állt 2006-ig, mikor megkezdték a bontást. Az ezredfordulótól kezdve a funkciótlanság mellett a ház mérgező azbeszttartalmára hivatkozva mind többen szorgalmazták a bontást. De a legfőbb ok nyilvánvalóan ideológiai. Míg a Stadtschloss az 1950-es évekbeli vezetés szemében a porosz militarizmus nemkívánatos szimbóluma volt, a Palast der Republikra NDK-jelképként tekintett az újraegyesült Németország közvéleménye. A barokk palota megítélése a 2000-es évekre megváltozott, ma már inkább a német történelem vészterhes korszakai előtti idők jelképét látják benne. Az épület végső formáját már a 19. század közepére elérte, ami jóval a hitleri hatalomátvétel, de még a II. Vilmos uralmával kezdődő militarizmus előtt történt. A 21. századi közönség számára sokkal inkább jelképezi a 18–19. századi porosz felvilágosult szellemiséget, amit a leendő intézmény – fentebb említett – névadója is képviselt. Vélhetőleg ez legitimálja a rekonstrukciót a német közéletben, ahol természetesen ellenkező hangok is megszólaltak, de ezeken a Merkel-kormány hathatós támogatása átlendítette a projektet. Az építészeti tervpályázaton a politika a külső teljes rekonstrukciójával számoló terveket támogatta. A nemzetközi építész szakma inkább a csak a tömeget megidéző pályatervek mellett érvelt. Végül a megbízást az olasz Franco Stella terve nyerte el, mely a homlokzatok részletes, hiteles másolatával számol.
Az 1900 és az 1980 körüli állapotok - felül a Stadtschloss, alul a Palast der Republik, forrás: wikipedia.co.uk
Öt év múlva tehát a Lustgarten déli oldalán egy vadonatúj barokk palota fog állni, belül modern, kulturális funkciójú belsőkkel. Érdekes belegondolni, hogy egy teljesen lebontott épület helyén épült modern ház lebontásával készítenek helyet az egykor lebontott történeti épület rekonstrukciójának. A végeredmény a mi Budavári Királyi Palotánk további sorsa szempontjából igen érdekes, sőt tanulságos! A berlini palota hatalmas áron fog eljutni olyan közelségbe háború előtti állapotához, amilyenben a budai várpalota most van, sőt még közelebb is kerül! Hiszen a folyóparti szárny homlokzata ugyan modern lesz, a többi oldal és a kupola teljesen eredeti kialakítással bír majd. Továbbá most ugyan nem rekonstruálnak eredeti belsőket, hosszabb távon megadják a lehetőséget néhány fontos tér későbbi hiteles rekonstrukciójára – az archív anyagok mind megvannak ehhez.
A Stadtschloss építkezése 2014. augusztusában
Az építkezés folyamatosan frissülő webkamerái.
Székely Márton
