Nemrégiben feltűnt a népligeti volt Építők pálya – eredeti nevén Diákstadion – bejáratánál egy szabályszerű tábla, mely az 1932-37-ben épült, nagyrészt elfeledett sportlétesítmény bontását adja hírül.
Az adatok szerint minden szabályos és korrekt, a bontásra van engedély, sőt a megadott dátumok szerint hivatalosan be is kellett volna, hogy fejeződjön. A mai napig az átlagos budapesti polgár azt tudhatta, hogy az építmény a Népliget történeti parkjának részeként műemléki védelem alatt áll. A műemléki védettség törlése hatósági eljárás kérdése, ez is papíron megtörténhetett és bizonyára rendben lehet. Az azonban, hogy egy védettség megszüntetése és közvetlenül ezt követően a bontási engedély kiadása a nyilvánosság teljes kizárásával történjen, véleményünk szerint már nincsen rendben, és ez az, ami által a történet igazán jellemző napjaink magyarországi közállapotaira a műemlékvédelem terén.
A lelátóépítmény a nemrégiben felhúzott kerítéssel
A volt Építők pálya, amit a közelmúltban az FTC birtokába került, 1932-36 között épült egyszerű, a kor építészeti törekvéseit és szellemiségét egyedülállóan megtestesítő, ridegen monumentális építmény, egyik oldalán lépcsős lelátóval, az ovális, földrámpával kiépített aréna két, a Vajda Péter út felőli hajlatában hatalmas Budapest-címerekkel díszített, látszóbeton mellvédes feljáró rámpákkal, másik két hajlatában két-két monumentális zászlótartóval szegélyezett kapukkal.
Az egyik kapuzat a feljáró rámpákkal és a monumentális kovácsolt-vas zászlótartókkal - máig növényzettel benőve várja a lebontását
Az egyszerű stadionépületet hangsúlyos, igényes kovácsolt-vas munkák díszítik. A látszóbeton építmény sorsának sajátossága, hogy egészen röviddel megépülte után már motívumai és stílusa révén idejétmúlttá és nemkívánatossá vált, és évtizedekre, egészen a közelmúltig nagyrészt bozóttal körbenőve tűnt el a szemek elől.
A 2004-ben készült védési dokumentáció szerint, melyet Herczegné Székely Anita és Bazsó Gábor állított össze, a Diákstadion „a harmincas évek modern építészetének kiemelkedő alkotása, Mattyók Aladár és Simkovics Lajos tervezték. […] A lelátóval ellátott sportpályát Budapest Székesfőváros közönsége építtette Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja néven a tanulóifjúság testnevelésének előmozdítására 1932-37 között.”
Képek az átadás idejéről. Forrás: Tér és Forma 1937.
A közzétett adatok szerint a védés bejegyzése a védési dokumentáció alapján 2005-ben megtörtént. A bontás 2018 Húsvétját követő napokban megkezdődött. Azt, hogy milyen mérlegelés és milyen műemlékvédelmi hatósági és szakmai eljárás alapján kerülhetett sor a védettség felülírására, a nyilvánosság a mai napig nem tudhatja.
Az eseményekről találhatunk nyilvános információt, igaz, meglehetősen eldugott helyen és szűkszavúan. A magyarországi műemlékállományról a magyar állampolgárok – sok más európai országgal ellentétben – nem találatnak naprakész, nyilvánosan elérhető adatbázist. Hogy ez, az intézményes állami műemlékvédelem egészének leépítésével együtt, kinek, kiknek áll érdekében, azt esetről esetre csak találgatható. Annyit segíthetünk, hogy nem a magyar állampolgárok közösségének.
A képek 2018. április 3-án készültek.
Rácz Miklós