A pályaudvarokról szóló cikkek következő megállója a Győr belvárosát érintő felújítási hullámból egyelőre kimaradó vasútállomás épülete. Az állomásépület elhanyagolt állapota - a győri lakosság részéről folyamatosan érkező panaszok és az ide érkező turistákat fogadó látvány miatt is – egyre égetőbbé teszi a fogadóépület renoválását.

A vasút új beruházási tervéből úgy tűnik hamarosan változtatni fog a helyzeten. A MÁV Zrt. állomás- és integrált ügyfélszolgálati fejlesztési programjának II. ütemében, 2014-2020 között újabb 60 állomás – köztük a győri is ‒ fő utasforgalmi épületét és létesítményeit újítanák meg, illetve építenék át. Szükségszerűen, hiszen ezek az épület jelenleg nem felelnek meg az EU-s akadálymentesítésre és energetikai korszerűsítésre vonatkozó szabályoknak. Sok, a II. világháború után épült állomás még ma sem, vagy csak az utóbbi években került korszerűsítésre, renoválásra, újragondolásra, mint a szintén az ’50-es évekből való, székesfehérvári- vagy a jelenleg még kivitelezés előtt álló debreceni állomásépület.

1. kép A győri pályaudvar homlokzati képe a Honvéd liget tér felől [a szerző felvétele].jpg

A győri pályaudvar felvételi épületének homlokzata a Honvéd liget tér felől (a szerző felvétele)

A felújítási munkálatok ezenfelül kulturális és gazdasági célokat is szolgálhatnak, előmozdíthatják, hogy az emblematikus vasútállomás épülete az európai szocreál turisztika (ld. Átrium projekt) egyik emlékezetes megállóhelye legyen. A győri vasútállomás, a történelmi értéket képviselő szocreál stílusjegyei mellett modern felfogású, monumentális igényű építmény. Funkcionális, letisztult, a korban új szerkezeti megoldásokkal kísérletező, képzőművészeti alkotásokat is magába foglaló, részletformák tekintetében is kifinomult épület.

2. kép Pfaff Ferenc 1898-ban kibővített állomás épülete az utca felől, a két világháború közötti időszakban. Győri képeslap. [forrás Almási Zoltán gyűjteménye].jpg

A Pfaff Ferenc által a 19. század végén kibővített állomásépület képe (forrás: Almásy Zoltán képeslapgyűjteményéből)

Az 1953-58 között épített állomás-, és az új vágányhálózat terveit az UVATERV ( Út-, Vasúttervező Zrt.) szakemberei: Éhn József, Dianóczky János és Vas Dénes készítették el. A pályaudvart a II. világháborúban lebombázott, 1855-ben épített, majd 1894-ben Pfaff Ferenc által neoreneszánsz stílusban átépített állomásépület helyére emelték. Győr akkori legnagyobb beruházását képezte a Honvéd liget tér renoválása és beépítése. A neobarokk Városháza, a Honvédszobor és a századfordulós „iskola-paloták” alkotta téren modern szellemben elsőként, 1953-tól a vasútállomást és a hozzátartozó posta épületét kezdték el építeni. (Ehhez csatlakozott később a 60-as években épített, Révai Miklós Gimnázium új épületszárnya és a Lőrincz József tervezte turistaszálló.)

3. kép A pályaudvar környéke, a rendezési terv makettje,1953 [forrás Borbíró-Valló].jpg

A pályaudvar és környéke rendezésének makettje, 1953 (forrás: Borbíró-Valló)

A hosszan elnyúló állomásépület homlokzatát és belső kialakítását tekintve is szimmetrikus elrendezésű. Középen tömegéből egy nagy léptékű, négyzetes épülettömb emelkedik ki, amihez két irányból csatlakoznak a sarokrizalitokkal lezárt mellékszárnyak. Az állomás csak a keleti oldaláról csatlakozik a vele egybeépített posta épületéhez, nyugati épülettömbje szabadon áll.

4. kép Kerényi Jenő, __Szocialista Magyarország újjáépítését_ ábrázoló fríz, 1959 [forrás kozterkep.hu].jpg

Kerényi Jenő: A szocialista Magyarország újjáépítése témájú fríze (forrás: kozterkep.hu)

A központi csarnok kiemelkedő, négy monumentális oszloppal és frízzel koronázott tömbje meghatározza a homlokzat tér felőli nézetét. A vízszintesen sávozott fehér mészkő lapokból épült homlokzat frízét a Kossuth-díjas szobrász Kerényi Jenő 1959-ben faragott alakos domborműve, a „Szocialista Magyarország újjáépítése" díszíti. Az oszlopos kő kapukeret mögött húzódik a három mészkőkeretes főbejárat és az üvegfalba épített óra.
A központi csarnokot közrefogó két sarokrizalit homlokzatát három vízszintes sorban ‒ a mellékszárnyakat két sorban ‒ mészkőkeretes ablakok tagolják, a bejárat szegmensíves záródású, szintén mészkőkeretes. A posta épületét árkádsorral megbontott, hosszanti elrendezésű oldalszárnnyal csatolták a keleti épülettömbhöz. Az épület a vasútállomással egy időben ‒ Vas Dénes tervei alapján ‒ készült, ezért a részletformák a posta épületén az állomás formáit ismétlik. A bejárati épülettömböt itt is kiemeli egy szobrászati alkotás, a timpanonban egy galambot útjára engedő női aktot mintázó dombormű.

5. kép A Vas Dénes tervezte vasútállomáshoz csatlakozó posta épülete. 2010-ben részleges felújításra került [fotó HG].jpg

A Vas Dénes tervezte, az állomáshoz kapcsolódó postaépület képe (fotó: Hartmann Gergely / moderngyor.com)

A modern felfogáshoz igazodva, nem jellemző a díszítettség, de ahol az építészeti elemeket díszítették, ott kifinomult megoldásokkal találkozunk. Ilyen részlet például a vaskeretek illesztéseinél alkalmazott szegecsek megmutatása vagy a szellőző nyílások rácsának karikát tartó, csavart kovácsoltvas díszítése. Ugyanilyen elegáns építészeti megoldás a négyzetes formák ellenpontjaként a mellékszárnyak párkányát díszítő tárcsás elemek. A posta épületének hasonló párkánydíszítése, a székesfehérvári vasútállomás rokon szellemiségű belterének festett párkány sordíszével egyezik. A kör alakú motívumokkal összhangban vannak a bejáratok üveg kapuszárnyain kört formázó faburkolatú fogók, belőlük sugárirányban kovácsoltvas pálcák futnak ki. Ezekhez a formajegyekhez kapcsolódik a sarokrizalitokat lezáró magas, egyenes záródású oromzat, aminek középmezőjében a párkány fölött egy félköríves, sugárirányban osztott, ablakot helyeztek el.

6. A vasútállomás modern felfogású, kifinomult részletformái [a szerző felvétele].jpg

A vasútállomás kifinomult, modern felfogású részletformái (a szerző fotói)

A kívülről letisztult, nagyléptékű, impozáns épület rideg és zárkózott külső megjelenése mögött elegáns, világos, jól átgondolt belső tereket találunk. Ez a modern felfogás ötvöződik az épület szocreál stílus-jegyeivel, ami leginkább funkcionalista kialakításában, anyaghasználatában, épületdíszítésében és berendezési tárgyain érhető tetten. A legtöbb bútor, világítótest mára eltűnt, csupán a kőburkolatok, nyílászárók, a fém és fa korlátok, valamint a képzőművészeti alkotások maradtak meg.
A központi várócsarnok a vágányok felé is nagyméretű üvegfalakkal van megnyitva, a csarnok főbejáratának tengelyében juthatunk le az aluljáróba. A vasútállomás két szélső utasforgalmi épületrészének belső tereit szinte teljes egészében ezek a lejárók töltik ki. A Pfaff-féle átépítéskor épült aluljáróval egybekötött peron, Magyarországon az első ilyen megoldás volt.

7. kép A központi fogadó csarnok galériás belső tere [a szerző felvétele] és a keleti közlekedő lépcsőfeljáró mozaikja [kozterkep.hu].jpg

A központi csarnok galériás belső tere (a szerző felvétele), és a lejáró mozaikja (forrás: kozterkep.hu)

A fogadócsarnokban két oldalt helyezkednek el a pénztárak és fölöttük a galériák, a mennyezet magasságáig futó, tagolatlan oszlopokkal. A belső tér burkolata sárga mészkőből és az ’50-es években divatos vörös márványlapokból készült. A vágányok felőli oldalon helyezkedik el a közlekedő, míg a város felőli oldalon nagyméretű terek találhatóak. A keleti közlekedő végén a lépcsőfeljáró falán, nagy meglepetésre egy utópisztikus mozaik-csemege, Konecsni György ‒ a ’60-as években több középületet is dekoráló festő – korai alkotása bújik meg. Az 1955-ben készített mű, egy galambot elengedő férfi aktot és árnyékát ábrázolja a nap fénylő sugarával. Az itt található jelenleg használaton kívüli lejáró egy átjáróba fut bele, ami külön az 1-es vágányhoz vezet.

8. kép A vasútállomás vágányok felöli oldala, a két teherlifttet rejtő építménnyel [fotó HG].jpg

A vasútállomás vágányok felőli oldala a teherlifteket rejtő építményekkel (fotó: Hartmann Gergely / moderngyor.com)

A vasútállomás homlokzata a sínek felől hasonló képet mutat, mint a térről nézve. Itt is a funkcionális tagolás érvényesül, azzal a különbséggel, hogy a bejáratok felett az eredeti terveknek megfelelően öntöttvas perontető húzódik végig az épület síkján. A fogadócsarnok déli homlokzata már csak egy-egy sávban van kirakva mészkőlapokkal, a párkány zónában izgalmas, hatszögű ablaknyílások sorával. A Győrbe érkező vonatokat a vágányok mellett a kőburkolatú építmények kapuként fogadják, amik a bennük rejlő liftekkel a posta teherforgalmát szolgálták ki a ’80-as évekig. Ezek a liftek a jelenlegi felújítási tervek alapján a későbbiekben az akadálymentesítést szolgálnák.
Funkcióváltásra szorulnának az állomás emeleti és földszint helyiségei is. Az oldalszárnyak emeleti része korábban a MÁV dolgozóinak, egyéb kiszolgáló funkcióknak, illetve egy nagyobb különteremnek adott otthont. Az egykor a közönségforgalomnak is megnyitott terület ma azonban zárva van, néhány iroda működik még itt.

9. kép A _bodésodás_ problémája a fodaócsarnokban és a közlekedők beépített helyiségei megoldásként [ a szerző felvételei].jpg

A "bódésodás" jelensége, és a közlekedők üresen álló, megoldást jelentő helyiségei (a szerző felvételei)

A szárnyak földszinti helyiségeiben találhatóak a várótermek és a különböző szolgáltató funkciókat betöltő kisebb üzlethelyiségek (bolt, kávézó, virágárus, újságárus, a ’80-as években még egy tejbár is üzemelt). Ezek a rendezetlenül beépített „bódék” azonban méltatlanok az épülethez és távol állnak az egykori eleganciától. Számukra és egyéb szolgáltatóipari üzletek számára megoldás lehetne az üresen álló, funkcióvesztett kisebb földszinti és emeleti helyiségekbe való beköltözés. Hasonlóan kihasználatlan a földszinti váróterem, a keleti szárny egyik nagyobb helyisége, amit ‒ az ott tartózkodó gyanús alakok és a szállást kereső hajléktalanok miatt ‒ az utasok nem használnak. Ha ezt a teret egy vendéglátóipari egységeknek adhatnák át, az idő kellemesebben telne és valószínűleg a pályaudvar is rendezettebb, tisztább lehetne. Így az utasok elkerülhetnék a nehezen fűthető fogadócsarnokban való várakozást.

10. kép A mai váróterem egykori étterme és a kávézó pultja a győri várat ábrázoló muráliával [forrás Fortepan, Régigyőr].jpg

A mai váróterem egykori étterme, és a kávézó pultja a győri várat ábrázoló muráliával (forrás: fortepan.hu)

A Győr városának történelmi múltjához szervesen hozzátartozó állomás vasútépítészeti-, művészettörténeti-, és műemléki szempontból is értékes épület (1997-től helyi védelem alatt áll). Az ’50-es évekből megmaradt kisvárosias léptékű győri építmények mellett, a monumentális igényű, szocreál stílusú, ugyanakkor modern szellemű épületegyüttes egyetlen Győrben fennmaradt képviselője a posta és a pályaudvar. Korszerűsítése, karbantartása nem csak az utazóközönség, de a közelmúlt építészeti örökségének ápolása és a benne rejlő kulturális, turisztikai, gazdasági célú hasznosítási lehetőségei miatt is lényeges feladat.

(A cikk megírásához kiemelkedő forrást nyújtott a moderngyor.com pályaudvarról szóló bejegyzése.)

Horváth Zsuzsi

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr856194796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szeme közé, laposan! 2014.05.23. 14:37:18

1995-2006 között heti szinten utaztam innen/ide és minden egyes alkalommal az jutott eszembe, hogy ezt a szart vajon mikor újítják fel végre? Az aluljárószint majd bedőlt, a peronok dettó, az épület meg maga gettó. A másik, sokkal nagyobb probléma a város és közlekedése szempontjából az, hogy a vasút(állomás) kettévágja Győrt, egy szintbeli és egy felüljárós kereszteződéssel lehetett átjutni a belvárosból a déli városrészekbe. Azóta van egy újabb lehetőség, a többi meg túl messze van, nagy kerülőt jelent. Az egészet be kéne ásni a föld alá, ott a helye.

GodSeth 2014.05.30. 14:30:47

Sziasztok!

"A keleti közlekedő végén a lépcsőfeljáró falán, nagy meglepetésre egy utópisztikus mozaik-csemege, Konecsni György ‒ a ’60-as években több középületet is dekoráló festő – korai alkotása bújik meg. Az 1955-ben készített mű, egy galambot elengedő férfi aktot és árnyékát ábrázolja a nap fénylő sugarával. Az itt található jelenleg használaton kívüli lejáró egy átjáróba fut bele, ami külön az 1-es vágányhoz vezet."

A "tökös fiú" alatti lejáró nincs használaton kívül, a vasútállomás alatt két keresztirányú aluljáró is van. A főépületből nyíló a főépületet és a peronokat köti össze, míg a másik a belvárost a peronokkal, és a túloldalon a buszpályaudvarral. A "tökös fiú" alatti alagút a bolthoz, és a másik alagúthoz vezet, valamint az illemhelyhez. Valóban van egy lejáró, ami csak az egyes vágány peronját köti össze a főépület aluljárójával, ez tényleg le van zárva, mert sötét és elhanyagolt hely volt, sok hajlékony járt oda végezni a dolgát.

"A Győrbe érkező vonatokat a vágányok mellett a kőburkolatú építmények kapuként fogadják, amik a bennük rejlő liftekkel a posta teherforgalmát szolgálták ki a ’80-as évekig. Ezek a liftek a jelenlegi felújítási tervek alapján a későbbiekben az akadálymentesítést szolgálnák."

A posta forgalmát, úgy tudom, az első vágány szolgálta ki, illetve a Budapest felé néző végén a peronoknak a peronokat összekötő átjáró. A liftek ha jól tudom,eredetileg is az akadálymentes közlekedést szolgálták volna, azonban elterjedt pletyka, hogy ezek a liftek vezetnek lejjebb is, ugyanis egyesek szerint a pályaudvar alatt van egy kompletten felszerelt óvóhely, kórházzal, ami összeköttetésben állhat a városházával is. Ezek csak pletykák, de nagyon érdekes, hogy ha vannak liftek, miért nem használják azt a mai napig is. Továbbá az a furcsa, hogyha a liftek feljönnek a peronra, akkor az állomásépületben is kell lennie valahol liftnek, illetve egy, ezeket összekötő keresztirányú átjárónak. Van még egy lejárat, az egyes vágány mellett, nagyjából a liftekkel egy vonalban, de le van zárva. Mi lehet odalent? Jó dolog a találgatás, de jó lenne biztosat tudni. :) Üdv.:
Egy győri :)

zsb6 2014.05.31. 10:50:55

@szeme közé, laposan!:

A vasút elhelyezkedésének problémája tényleg régi ügy Győrben, nem csak az átkelést nehezíti, városépítészeti szempontból is problémás, pont Győr középtengelyét fedi le ahová így nem lehet építkezni. A II. világháborúban, amikor Győr nagy része romvárossá vált és az állomás is több bombatalálatot kapott, lehetőség nyílt rá, hogy a vasutat áthelyezzék. Az 1929-es városrendezési tervpályázatban javaslatra is került a vasút délre helyezése és egyben magasvasútként való kialakítása. Ráadásul mint kiemelt bombatámadási célpont az Építésügyi és Honvédelmi Minisztérium is jobbnak látta volna, ha a vasút távolabb kerül a központi lakott területektől. Csak aztán az építészek és a lakosság is belátta, hogy az áthelyezés hatalmas összegekbe kerülne és igazából megszüntetné a vasúthoz való eljutás viszonylagos gyorsaságát. (Pl. Esztergomban a vonat végállomásától legalább háromnegyed órát kell sétálnod, hogy a városközpontba bejussál, mivel ott már a busz sem közlekedik és régen is csak nagyon ritkásan járt.) Végül 1953-ban jelentette be az akkori közlekedésügyi miniszter, hogy az új vasútállomás épüljön fel a régi lebombázott helyén és a vasút meg maradjon ott ahol eddig is volt. Ez a helyzet most is változatlan és állandó vitatéma marad, amíg nem találnak ki valami okos megoldást!

Girhes Joe 2014.09.06. 17:58:13

@zsb6:

Sose értettem, miért lenne baj az, ha a vasútvonal keresztülmegy a város közepén. Pont ez adja az előnyét az autópályával meg a repülőtérrel szemben, hisz azok meg rendszerint kint vannak a francban 10-20-30 kilométerre a belvárostól. Egyébként levegőminőség szempontjából se baj, ha nincs minden négyzetcentiméter házakkal teleépítve, keresztbe a vasút alatt-fölött meg kell jó sok átjáró, oszt probléma megoldva. Tessék megnézni Berlint, például.

Girhes Joe 2014.09.06. 18:04:45

Ja igen, és a vasútállomási éttermek bezárása a rendszerváltás körül egy katasztrofális fejlemény volt, ami sok helyen közvetlenül felelős az állomásépület durva lepusztulásáért. Nekem senki ne mondja, hogy egy forgalmasabb vasútállomáson ne lenne kereslet a hotdogon meg a péksüteményen kívül étkezésre, mint ahogy volt is egy évszázadon át. Ezek megszűnése már-már tudatos rombolásnak minősül, a csomagmegőrzőkkel egyetemben. Arról már nem is beszélve, hogy jobb helyeken egy vasútállomáshoz normális vécé és zuhanyzó is tartozik. Salzburg lakossága kb. annyi, mint Győré. Tessék megnézni, ott milyen szolgáltatásokat nyújt a vasútállomás.
süti beállítások módosítása