Cave Canem!

 2015.11.27. 14:31

Ízléstelen kastély-átalakítások Magyarországon

Cave canem, vagyis óvakodj a kutyától – ez az időközben szállóigévé vált figyelmeztetés olvasható a klasszikus római prózairodalom mesterének, Petroniusnak Satyricon című művében, a Trimalchio lakomáját leíró részben. Trimalchio, a rabszolgából lett újgazdag fényűző háza előcsarnokának falára ugyanis hatalmas, megláncolt kutyát festetett a fenti felirattal, mintegy lakásdekorációként alkalmazva a harapós kutyára utaló, napjainkban is sokhelyütt látható intést. Mindezt öntömjénező falképekkel vétette körül, amelyek saját felemelkedésének történetét mutatták be a szájtáti vendégsereg nagyobb gyönyörűségére.

Bizony, a rossz ízlésnek is megvan a maga „kultúrtörténete”, hiszen hűséges pajzshordozója – a giccs – társaságában árnyékként kísérte végig a különböző művészeti ágakat több évezredes útjuk során, és nem tágít mellőlük ma sem. Legyen szó irodalomról, zenéről, vagy képzőművészetről, afféle antikulturális jelenségként mindenütt felüti a fejét. A giccs az ízléstelenség tárgyiasulásaként az igazi művészet felszínes imitációja csupán, amely annak meg nem értéséből eredeztethető. Ha Rochefoucauld kijelentését – miszerint a képmutatás nem egyéb, mint a bűn tisztelgése az erény előtt – az esztétika viszonyaira akarjuk alkalmazni, azt is mondhatjuk, hogy a giccs sem más, mint az ízléstelenség főhajtása a jó ízlés előtt.

Miként a fenti példán is látható, e tünetegyüttes különös gyakorisággal jelentkezik a hirtelen meggazdagodottak környezetében, ahol a korlátlan vagyoni lehetőségek műveletlenséggel párosulnak. Bizonyára mindenki látott már olyan frissen felhúzott villát, ahol se szeri, se száma a gipszből öntött Dávid-szobroknak, vagy a bugyborékoló szökőkutaknak. Ami azonban újonnan épített házak esetében mulatságosnak hat, az elkeserítő, mi több, felháborító, ha műemlékekkel kapcsolatban tapasztaljuk. Ilyenkor ugyanis e látszólag ártalmatlan jelenség árnyoldalára is fény derül, hiszen mindannyiunk közös kulturális öröksége sérül, illetve veszíti el történelmi hitelét. Az alábbi három, magántulajdonba került kastély esete sajnos csak a jéghegy csúcsa, ám egyebek mellett a rendszerváltozás utáni privatizáció átgondolatlanságára is ráirányíthatja az olvasó figyelmét.

A főként váráról ismert Nagyvázsonyban álló Zichy-kastély egyrészt hazai klasszicista építészetünk nemesen egyszerű, mindazonáltal igényes példájaként érdemli meg figyelmünket, másrészt azon okból, hogy az egykori birtokos Zichy család neve előtt szereplő „vásonkeői” predikátum erre a településre utal. Az egyik legjelesebb és – számos kastélya alapján kijelenthetjük – legjobb ízlésű főúri családunk valamikori otthonát azonban sikerült az újsütetű magántulajdonosnak úgy elcsúfítania, hogy az mára közös szégyenünké silányult. Rögtön a bejáratnál sokk éri az avatott szemű látogatót, mivel az ezredforduló táján végzett felújítás óta vázákkal ékes műkőpillérek közé fogott, túlburjánzóan díszes vaskapu, illetve hozzáillő kerítés zavarja meg az udvar mélyén álló főépület látványát.

01.jpg

A nagyvázsonyi Zichy-kastély barokk formákat imitáló mai kapuja (forrás: www.panoramio.com)

A klasszicizmustól köztudomásúlag eleve idegen ez a szeszélyes komponálási mód, főként, ha az ügyetlenül mímelt barokkos formák ilyen gyatra kivitelezéssel párosulnak. Az újgazdagok körében roppant népszerű „kovácsoltvas” többnyire egyébként sem az, aminek látszik, hiszen az elmúlt évtizedekben készített, e néven forgalmazott vasipari produktumok köszönőviszonyban sincsenek a műkovács- és műlakatos-mesterség valódi alkotásaival. Az általában gépi előállítású és gyakorta hegesztett alkotóelemekből (főként zártszelvényből) összeillesztett rácsok nélkülözik a kézimunka finomságát, valamint a történeti formák és technikák ismeretének hiányáról árulkodnak. A nagyvázsonyi példa sem jobb az átlagnál, habár feltűnik rajta a műkovácsolás néhány alapfogása, alkotója szemlátomást az elemi arány- és stílusérzéknek is híján volt. A kapu túlontúl alacsony a szélességéhez képest, a kitöltő motívumok pedig túl ritkásak, illetve sematikusak, ahogy az ornamentális részletek is ügyetlenek. A kastélyról készült archív fotókon megfigyelhető, hogy hajdan egy felettébb kisigényű, bár semmiképp sem ízléstelen kerítés választotta el a kastélyt az előtte haladó úttól, ahogy az is szembetűnik, hogy nyoma sem volt semmilyen tálcás szökőkútnak az épület udvarán.

02.jpg

A kastély a két világháború között dagályos kapu és szökőkút nélkül (forrás: postcards.hungaricana.hu)

Ez a hazai viszonyok közt nemigen jellemző, és egyébként is inkább városi környezetbe illő kútfajta szintén végtelenül idegen a klasszicizmus csendjétől és visszafogottságától. Ugyanez mondható el a homlokzatok mai színárnyalatáról is, hiszen a kikerics, vagy még inkább a büdöske sárga színét idéző rikító festés aligha tekinthetőek autentikusnak bármely kastélynál, különösen egy XIX. század elejéről származónál (lásd Tóth Áron vonatkozó írását). Mindemellett a korunkra jellemző bukóablakok még a történetiségében megsértett főúri lakon is anakronisztikusnak hatnak. A mértéktelen kivagyiság mélypontját azonban a kerti oldal előtti térség jelenti, ahol egy korábban soha ott nem volt erkély, valamint az előterében kialakított vázás, ülőpados, és a kapupillérekhez hasonlóan ugyancsak méltatlan anyagból készült terasz borzolja a kedélyeket.

03.jpg

A kastély kerti oldala erkéllyel és túldíszített terasszal (forrás: www.enyelpe.eoldal.hu)

04.jpg

Az archív felvételen jól látszik, hogy semmilyen erkély és a maihoz hasonló terasz nem volt az nemesen egyszerű épületen (forrás: postcards.hungaricana.hu)

Ezek a költött, minden építészeti előzményt nélkülöző elemek a kastély szellemiségének totális félreértéséből fakadóan kerülhettek ide, mintha kerti törpék állnának egy történeti parkban. Az erkély lemeze – a felső szint alárendeltséget sugalló, s ezért kisebb méretű ablakaihoz való kényszerű igazodásból kifolyólag – túl magasan van, így az azt hordozó nyakigláb oszlopok is aránytalanok.

Amit Nagyvázsonyban látunk, az nem más, mint klasszicizmusba oltott álbarokk fantazmagória, olyasvalakitől, aki valószínűleg megbukott a „rajz és műalkotások elemezése” nevű tantárgyból.

A barokk – valószínűleg sokak által rosszul értelmezett pompaszereteténél fogva – feltűnően népszerű újgazdag körökben. A gazdagság barokkos formajegyek halmozásával történő fitogtatásának legelképesztőbb hazai példája talán a sorokpolányi volt Szapáry-kastély. Azért is érdemes kiemelten foglakoznunk vele, mert tulajdonosa és mai formájának kialakíttatója időről-időre szélesre tárja büszkeségének „kovácsoltvas” kapuit, hogy a rajta keresztül beáramló tömeg megcsodálhassa az odabent látható „mesevilágot”. Legalábbis a lelkes sajtó így interpretálja a pöffeszkedés és rossz ízlés eme kirakodóvásárát. A vendégek előtti kitárulkozás gesztusa ismerős lehet a Satyriconból, egyebekről nem is beszélve.

A barokk eredetű kastély több építési perióduson esett át, amelyek közül három érdemel figyelmet: elsőként a XIX. század végi historizáló, majd a neobarokk homlokzatot lecsendesítő XX. századi, végül a legutolsó, XXI. század eleji átalakítás.

05.jpg

Gróf Szapáry Pál sorokpolányi kastélya 1895–1899 között - fotórészlet (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.041)

06.jpg

A kastély a két világháború között, leegyszerűsített díszítéssel (forrás: www.nyugat.hu)

07.jpg

A kastély napjainkban, értékelhetetlen díszítéssel (forrás: static.orszagalbum.hu)

Az utóbbi, 2005–2012 között zajló munkálatok során kísérletet tettek arra, hogy az új tulajdonos reprezentációs igényeihez nyilván nem eléggé díszes, XX. századi állapotot az előző kor eklektikus formái szerint alakítsák vissza. Mivel azonban a nagyratörő szándékhoz elegendő igényesség nem társult, a munkát csekély számú, és vélhetően az általam mellékelt, gyenge felbontású fényképhez hasonló fotók alapján, mindenfajta előzetes kutatás és szakmai megfontolás nélkül végezhették el. Az eredmény magáért beszél: történetietlen, torz formák és elnagyolt részletek mindenütt. A nyers homlokzatkialakítás, a középső oromzat, vagy a manzárdtető ablakainak sutasága senkiben sem keltheti hitelesen helyreállított történeti épület érzetét, aki legalább egyszer látott igazi műemléket. A legszürreálisabb azonban kétségkívül a bal oldali saroktorony és annak sztúpákat idéző, lebegő sisakja, amely ebben a leegyszerűsített formában alig emlékeztet a visszaidézni kívánt eredetire. A belső terekben mindez halmozottan jelentkezik, főként újonnan kreált falképek és stílbútornak sem nevezhető, túlaranyozott (vagy gyanítom, hogy inkább az aranyat helyettesítő metálozással felcicomázott) berendezési tárgyak formájában.

08.jpg

Régieskedő, de vadonatúj berendezés a kastélyban, a lábazati lambérián a tulajdonos diszkréten elhelyezett monogramjával

09.jpg

A népiesség naiv bája, vagyis ami még a falvédőről is lemaradt

A Szapáryak korából megmaradt, nemesen faragott falépcső látványa keveredik a Raffaello által festett Sixtusi Madonna (Madonna Sistina) angyalalakjainak mennyezetre alkalmazott változatával. Érdekes, hogy ez a két merengő angyal nagyobb karriert futott be a giccsek piacán, mint a műalkotás érdemi szereplői, hiszen csokoládépapírtól kezdve kastélyenteriőrig mindenütt megjelennek.

10y.jpg

Az egyik helyiség „Raffaello ihlette” mennyezetfestménye, és az eredeti angyalok a Sixtusi Madonna c. festményről (forrás: wikipedia)

A kert mai formája azonban még az eddigieket is alulmúlja, ha ez egyáltalán lehetséges. A teraszos kialakítású park eredeti, hiányosan fennmaradt faragványai javarészt távolabbi fák tövébe rendezve várják a nem is olyan soká rájuk köszöntő pusztulást, míg helyükre olyan új alkotások kerültek, amelyek még csak véletlenül sem az egykor itt lévők rekonstrukciói. Az építtető a rangjához méltó előkép fellelése érdekében meg sem állt Versailles-ig, csak épp pontatlanul figyelte meg a részleteket. A kertkompozíció gyújtópontjában magasodó kolonnád szobrait szemlélve ugyanis a valamikori versailles-i Thétisz-grotta (Grotte de Thétys) központi csoportjára ismerhetünk, amely Apollót ábrázolja, a szolgálatára sereglő nimfáktól övezve.

12.jpg

Lábmosás helyett távmosás – a nimfáitól megfosztott Apollo Sorokpolányban (forrás: www.nyugat.hu)

13.jpg

Az eredeti szoborcsoport Versailles-ban – François Girardon műve, jelenleg a bosquet des Bains d'Apollon-ban (forrás: wikipedia)

A meg nem értett jelenet alakjai azonban összefüggésükből kiragadva, egymástól elszakítva állnak Sorokpolány kertjében, a múlt művészeti emlékeiben csupán cifra formaságokat látó megrendelő afféle szimbólumaként. Úgy hat ez, mintha Michelangelo Pietà-jának másolatán Krisztus és a Madonna alakját egymástól másfél méteres távolságra helyeznék el...

Végezetül a zalacsányi Batthyány-kastélyról ejtenék szót. A korábbi épület átformálásával, Wassermann Samu tervei szerint 1913-ban megvalósított főúri lak külső megjelenésében még nem vesztette el annyira történeti hitelességét, mint a fentebb bemutatottak. Igaz ugyan, hogy kertjébe egy egész üdülőfalut erőltettek bele, temérdek melléképítménnyel, illetve a kastély új szárnyakkal való kibővítését is beharangozták már (ez utóbbi megvalósíthatósága érdekében a műemléki védelmet is meg kellett szüntetni), de most enteriőrjeinek egy különös jellegzetességével kívánok foglalkozni. A korábban bemutatott, túlburjánzó részletképzésű belső terek iránti vonzalom mellett itt megfigyelhető egy ezzel ellentétes tendencia is: mégpedig a faldekoráció gipszkeretek sorává egyszerűsítése. Tény és való, hogy az oldalfalak keretelt mezőkre történő felosztása a XVIII. század enteriőrművészetének egyik alapmotívuma, legyen szó faburkolatról, stukkódekorációról, vagy falképről. Az érett XV. Lajos-stílusú terekben ráadásul ez a keret már nem csupán eszköz valamilyen tartalom körbefogására, hangsúlyozására, hanem maga a cél, amely hordozni hivatott azt a dekorativitást, amelyre a rokokó hatásmechanizmusa épül. De a mellékelt képen látható, előregyártott és ragasztott gipszelemekből álló sematikus ornamentika e funkció, és az imitálni próbált rokokó stílus félreértéséről árulkodik.

14.jpg

A zalacsányi Batthyány-kastély egyik helyisége (forrás: wellnesskastely.hu) és részlet a 2001: Űrodüsszeia című filmből

Ennek a sokfelé előforduló megoldásnak a közvetlen előzménye még előttem sem ismeretes, de annyi bizonyos, hogy Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című, 1968-ban készült filmjének zárójelenetében már feltűnik, mégpedig az űrhajós számára a magasabb rendű idegen intelligencia által megidézett fiktív helyiségben. Az utóbbinak elnézhető az európai enteriőrművészet felszínes ismerete, egy magyar kastélytulajdonosnak azonban nem.

Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy az ízlésről vitatkozni vajon nem meddő időtöltés-e. Illusztrációként álljon itt két eset. Amikor a fiatal Winston Churchill Németországban járt, és megmutatták neki a würzburgi kastélyt (a XVIII. századi német építészet egyik kimagasló, és páratlanul gazdag művét), ő lesajnálóan csak annyit mondott, „ez az épület bizonyára a habostorta építészeti stílusba tartozik”. Ha figyelembe vesszük, hogy Churchill az angol barokk remekeként számon tartott, és a szigetországra jellemző tömör és súlyosan monumentális formavilágot képviselő Blenheim-kastélyban született, álláspontja máris érthetővé válik. Csakhogy Blenheimről viszont a francia Voltaire jegyezte meg vagy kétszáz évvel korábban, hogy csupán „irdatlan kőhalom, amely híján van minden kellemnek és bájnak”. Ebből is látszik, hogy az ízlés megítélése egyebek mellett kor és hely függvénye, de ha az adott alkotásban megvan a kellő szellemi tartalom, és ez mesteri kivitellel párosul, akkor az eltérő tradíciókból fakadó különbözőségek ellenére is művészetről beszélünk. Ha viszont mindez hiányzik, s ráadásul egy épület lezárult stíluskorszakok múltbéli jegyeivel ékeskedik, az ízléstelenség borítékolható.

Ezért hát ne csak a kutyáktól óvakodjunk, hanem műemlékeinket is óvjuk azok rossz ízlésű gazdáitól!

 

Bátonyi Péter

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oroksegfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr148118680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hugo17 2015.11.29. 07:49:07

A nagyvázsonyi ízléstelenséget az Ibusz már meghalt tulajdonosa, Kovács Gáspár követte el. Egyébként építész végzettséggel...

Tapmancs 2015.11.29. 08:02:32

Sok igazság van a cikkben, azonban nem a stílusokról tennék megjegyzést hanem erről, mivel ez valamennyire számszerűsíthető:

"A kapu túlontúl alacsony a szélességéhez képest"

Nekem úgy tűnik hogy az eredeti (?) még alacsonyabb. Meg amúgy sem tűnik alacsonynak nekem. A többi megállapítással egyetértek.

Balt 2015.11.29. 08:41:13

Na igen, a műemlékvédelem - már ha az ő hivatali felelősségük és nem mondjuk a helyi építési hatóságé - olykor nem áll a helyzet magaslatán. De talán még mindig jobb, mint a hányatott sorsú kastélyaink zömének állapota, mely magtárként, (hadi)kórházként, gyermekotthonként, iskolaként stb. funkcionált, ma meg többnyire csak pusztul. Bár talán megmozdult valami: Gödöllő, Edelény, Lovasberény, Sümeg stb. - noha persze rengeteg még megmentendő érték lenne és sajnos szintén sok menthetetlen.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2015.11.29. 08:42:33

Az egesz posztot muhisztinek erzem. A bevezeto az egyetlen fenypontja. A kulso egyaltalan nem tulzo. A belso helyenkent tenyleg gaz. Sajnos nehez tobbezvszazad hibait sajat penzbol helyrehozni...

2015.11.29. 09:07:53

Problémás dolog ez. Egyrészt ezek a kastélyok korábban nem önmagukban álltak, hanem egy uradalom központjaként működtek. Most, a földektől elszakítva új funkciót kell keresni nekik és már az is örvendetes, ha nem hagyják pénz hiányában pusztulni őket. Másrészről ahogy a bejegyzésből is olvasható, nem ördögtől való dolog egy épület átépítése, ez az elmúlt évszázadokban bevett szokás volt. Engem a városok fejlődése jobban érdekel és hozzászoktam már a gondolathoz, hogy egy épületnek nincs végleges formája, a változó funkciónak és aktuális stílusnak megfelelően folyamatosan változnak.

Amiben viszont igaza van a bejegyzést írónak, az a végtelen ízléstelenség, ami a képek egy részéről sugárzik. A Szapáry-kastély képei rettenetesek, a saroktorony, a puttók, a műmárvány-lapos asztal+tükör, a szétkapott szoborcsoport tényleg elmondhatatlanul igénytelen. Értem a Zichy-kastéllyal kapcsolatos problémákat is, de a képek alapján szerintem ott nem mentek át azon a határon, ami nevetségessé tette volna az egészet, viszont lett tulajdonosa és funkciója az épületnek, nem pusztul. Ezt az árat én nem sajnálom.

Végül a monogramos díszítések lehet, hogy újgazdag szokásnak tűnnek, de ez is elég régi szokás, a Loire völgyében Chenonceau és Chambord is viseli az építtetők monogramját, I. Ferenc és Medici Katalin pedig aligha tekinthető sznobnak. És ez az a pont, ami számít a szememben: ki építtette. Egy felújítást finanszírozó személy esetében sznobizmus a monogram, egy építtető esetében bocsánatos hiúság. Amennyiben rendelkeznék az anyagi eszközökkel egy történelmi kastély megvásárlásához és felújíttatásához, én nem tenném a monogramomat rá.

árnyékgyuri 2015.11.29. 09:17:03

Azért ezek a magyar kastélyok, annak idején sem voltak a jóízlés megtestesítői. Itt Magyaroszágon, nem sok igazán gazdag ember, család volt, akik elejétől végig egy stílusban, egy ízlésvilág szerint tudtak volna kastélyt építeni mondjuk századokon keresztül. Elkezdték, amikor egy kicsit jobban ment, aztán ahogy esett úgy puffant, van ami sikerült, van ami nem. Pl. a nagyvázsonyi kastély kiegészítései nem tették csúnyábbá az épületet. A felső keskeny ablaksor, eredetileg sem volt összhangban az alsó szinttel. Ráadásul a későbbi korok is bátran átépítették a maguk stílusa, illetve használati módja szerint a kastélyokat (lásd a sorokpolányi kaszárnya,középület stíl). Ezek nem jó példák. O.K. a kerti szobrok: fullgáz. Szerintem itt nálunk a kúriák sokkal ízlésesebbek mint a kastélyok, mert azokat nem ilyen nagyravágyó izék építették, hanem pont azok az emberek,akik tisztában voltak a lehetőségeikkel és abból a legjobbat hozták ki, mert ezt kúriában még megtehették.

Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi 2015.11.29. 09:22:15

@Tapmancs: Szerintem az baj a magassággal (és ebben egyetértek a szerzővel), hogy nem a kapu közepe a csúcspont. Még a régi képen szereplő, kissé túlságosan is egyszerű léckerítésnél is úgy van megoldva, hogy a kapu közepe az egész építmény legmagasabb pontja -- még, ha csak egy kicsivel is.
Ha az új kapuoszlopok tetejéről ledobná a gazda a vázákat, máris sokkal jobb lenne.

Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi 2015.11.29. 09:33:07

@nemorino: talán nem is annyira az ízléstelenség (az lehet történelmileg hiteles is :)) ld. árnyékgyuri megjegyzését), hanem a kivagyisággal párosuló fillérbaszás a zavaró. Pl. díszes kovácsoltvas kaput akarok, de sajnálom a pénzt a kézikovácsra. Márványt akarok, de beérem a formára öntött műmárvánnyal. Sajnálom a pénzt a vakolatdíszek elkészítésére, ezért kasírozott műanyaghabot használok (az előregyártott gipszléc még istenes -- szerintem). Ilyesmik.

Teszem hozzá, én magam nem vagyok ellensége a jól elkészített és alkalmazott mesterséges köveknek.

csepke 2015.11.29. 09:48:00

Sokmindenben igaza van, sőt szinte mindenben. Azon azért érdemes elgondolkodni hogy egy lakóépületnek végülis nem az az alapvető funkciója hogy a lakója otthonérezze magát benne? Ha így, hát így. Az Sajnos, hogy ízléstelen embernek van ennyi pénze. Másfelől pedig, ha a tulaj műveletlen sajnálatos dolog, de nyilván nem a két kezével csinálta, szakemberek hada kellett ehhez. És nem csak a burkoló melósok, hanem építészek, lakberendezők...stb. Hát nem volt köztük egy sem, akinek mindez sértette volna a szakmai hiúságát legalább?

csepke 2015.11.29. 10:33:48

Egyébként nekem a nagyvázsonyi eredetin is valahogy nagyon furcsán hat a négyzet alakú fenti ablaksor. Mintha már akkor is tényleg elfogyott volna a pénz idő előtt.

Borzasztó Károly 2015.11.29. 10:43:48

az a baj, hogy a prolik más szemmel néznek bizonyos dolgokat

Tapmancs 2015.11.29. 10:47:54

@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Ez igaz, bár a szerző nem ezt írta. A vázák nélkül sokkal jobb lenne valóban.

inyesmester 2015.11.29. 10:53:45

Elképesztően nagy feladat ma úgy funkciót adni egy kastélynak,hogy az fenntartható legyen.A közművek vezetését úgy megoldani, hogy ne rontson semmit, a fűtést kitalálni, úgy hogy ki tudjon egy nagyobb belmagasságot is fűteni, de azért ne kelljen radiátorokat nézegetni.A hőszigetelést úgy megoldani, hogy kívülről ne rontsuk az arányokat.
Ha üzleti célból újítja fel valaki, akkor kényszerűen be kell építeni a tetőteret, el kell venni az eredeti funkciókból.Ezek csak az épületek működéséhez tartozó nehézségek.
A stílus: melyiket kell választani, mert egy kastélyt élete során lehet, hogy tízszer is átépítettek több, kevesebb sikerrel.Itt megjegyezném, hogy régi képeket nézegetve, ennél lényegesen gusztustalanabb átalakítások is voltak.
Nem mentegetni kívánom ezeknek az épületeknek a felújítóit, de én megköszönöm nekik, hogy nem pusztultak el ezek az épületek.

granturismo 2015.11.29. 10:54:14

Én is úgy gondolom, hogy még mindig sokkal jobb a helyzet - hogy egyáltalán beszélhetünk ezekről az épületekről a felújítás után - mint számos, reménytelen állapotban, gazdátlanul pusztuló kastély, kúria szerte az országban.
Azt se felejtsük el, hogy a kastélyfelújítás egyáltalán nem jó biznisz, példa erre számos félbemaradt projekt vagy éppen a befejezést követően nem sikerül igazából funkciót találni az épületnek. Márpedig a fennmaradás legfőbb záloga az, ha élet költözik a falak közé. E három épület esetében ha semmi más jót nem is mondhatunk el akkor is már ez is örömteli eredmény.

HgGina 2015.11.29. 12:18:40

A nagyvázsonyinál a hátoldali erkély kifejezetten jót tett az épületnek. Az oszlopok formája nekem ugyan nem tetszik, viszont az eredeti kinézet kifejezetten kopasz. Talán az új ablakokat spalettás változattal kellett volna mindenhol megcsinálni.

A Szapáry-kastélyon nem is értem, mi az értékelhetetlen díszítés? Ezerszer jobban hasonlít az eredetihez, mint a két háború közti változat. A kupola nyilván háborús sérülés miatt változott meg, a jelenlegi pedig messze nem olyan hivalkodó, mint az eredeti.

A belső már más tészta. Azzal nem is foglalkozom.

@Ződ2000: egyetértek, műhiszti.

Ízlésről vitatkozni felesleges. Sok művelt, nemprolinak ezerszer jobb a szépérzéke mint valami túliskolázott építésznek.
Elég megnézni a Szépművészeti elé tervezett betonkockát, az Alagút mellé tervezett aranyfogat, a Liget-projekt múzeumi negyedének tervezett förtelmeket. Kockák, emmentáli sajttető tele lukakkal, a Hilton Duna felőli oldala, stb.
Amúgy a Lánchíd oroszlánjait miért nem ízléstelenezi le már valaki? Pont annyira giccs, mint itt a kapuoszlopokon lévő vázák.

kvadrillio 2015.11.29. 16:03:13

A FIATALOK FELE A SZÜLEINÉL ÉL !!! A FIATALOKNAK KELL OLCSÓ LAKÁSOKAT ÉPÍTENI ! EZEKBE A KASTÉLYOKBA..., ARISZTOKRATA LESZÁRMAZOTTAK DEGENERÁLTJAI KÖLTÖZNEK VISSZA, MINT A HORTHY KORSZAKBAN 70 ÉVVEL EZELŐTT !!! ORBÁN EGY BETEG ÁLLAT !

kvadrillio 2015.11.29. 16:07:32

CSAK BÉKÉSBEN ENNYI KASTÉLY VAN...ÉS ORBÁN EZEKRE KÖLTI A MILLIÁRDOKAT, MERT EZEK ÚJ-TULAJDONOSAIVAL VACDÁSZGAT.....
Békés megye

Ajtós Wenckheim-kastély
Békés Wenckheim-kastély
Békéscsaba Wenckheim-kastély
Wenckheim-Széchényi kastély (Póstelek)
Békésszentandrás Léderer-kastély
Bélmegyer Kárász-vadászkastély
Bélmegyer Wenckheim-vadászkastély
Csabaszabadi Beliczay-kastély
Csorvás Wenckheim Rudolf kastélya
Doboz Wenckheim-kastély
Füzesgyarmat (Wenckheim-kastély)-kastélyparkfürdő
Geszt Tisza-kastély
Gyula Almásy-kastély
Gyula Gyulai várkastély
Gyulavári Almásy-kastély
Kaszaper-Putaszőlős Wenckheim-kúria
Kétegyháza Andrássy-Almásy kastély
Kondoros Batthyány-Geist-vadászkastély
Körösladány Wenckheim-Merán-kastély
Lőkösháza Vásárhelyi-Bréda-kastély
Mezőberény Wenckheim-Fejérváry-kastély
Orosháza Geist Gáspár-kastély
Sarkad Almásy-kastély
Szabadkígyós Wenckheim-kastély
Szarvas Bolza-kastély
Szarvas Csáky-kastély
Szarvas Mitrovszky-kastély
Szeghalom Kárász-kastély
Szeghalom Wenckheim-D`Orsay-kastély
Tarhos Wenckheim-kastély
Zsadány Fried-kastély

DE KASTÉLYOK MEGYÉNKÉNT GOOGLE ISZONYÚAN SOKAT HOZ LE ! A MAGYAR FIATALOK MEG SORRA ÖNGYILKOSOK LESZNEK, MERT NEM TUDNAK LAKÁST VENNI MAGUKNAK, HISZEN ORBÁN ILYENEKRE SZÓRJA, OSZTOGATJA EL A MILLIÁRDOKAT !

Kirk56 2015.12.05. 13:55:05

Érdekes cikk, és sok mindenben bizonyára igaza van a szerzőnek, de azért túlzónak érzem a megállapításait. A műemlékvédelemmel foglalkozó hatóságok időről időre közzétesznek egy szomorú listát azokról az épületekről aminek meg kell szüntetni a védettségét végleges és helyrehozhatatlan pusztulás, leromlás miatt. Akkor inkább a gipszsellők. Fertődön az Eszterházy-kastélyban mint valami végleges és örökbecsű értékként mutogatják a kínai szobát, holott azt a tulajdonosai is megunták annak idején, és átfestették, amikor éppen elmúlt a kínai divat. A pannonhalmi bencés apátság sem éppen úgy néz ki, mint ezer éve, és aligha lenne helyes görcsösen törekedni az eredeti állapot visszaállítására. A kastélyok meg eleve azzal a céllal is épültek, hogy elkápráztassák környezetüket, mindenki számára jelezzék, hogy tulajdonosuk mennyire tehetős. Ez a funkciójuk végül is megmarad, és lehet, hogy majd kétszáz év múlva az akkori műemlékvédők fognak siránkozni a gyönyörű barokk hatású kapu tervezett átépítése miatt.

orient 2015.12.05. 14:01:43

Penzen nem lehet joizlest venni sajnos ahogy ez a poszt is bizonyitja

werno 2015.12.05. 15:21:05

....csak azt tudnám mi közötök ahhoz, hogy valaki mit tesz a tulajdonával. Talán nincs joguk giccsben élni ha épp azt szereti ???

werno 2015.12.05. 15:22:17

....csak azt tudnám mi közötök ahhoz, hogy valaki mit tesz a tulajdonával. Talán nincs joguk giccsben élni ha épp azt szereti ???

werno 2015.12.05. 15:24:19

... egyébként itt is van néhány tűrhető felújítás.
Lehet boldoggá tesz egyeseket ha inkább az enyészeté lesz a kastély.

koka_ 2015.12.05. 16:43:55

@kvadrillio: Hold your tits!
Egyébként az általad felsorolt ingatlanok többsége meglehetősen ramaty állapotban van.

HgGina 2015.12.05. 17:35:02

@kvadrillio: 70 éve Horthy-korszak? Olvasgass még egy kicsit! Átaludtál egy emberöltőt.

@orient: és építész diplomát se?

orient 2015.12.05. 18:12:23

@werno: Amennyiben kulturalis orokseg nem annyira. Ha a 5-6-7-8-9. keruleti berhazban laksz ami mellesleg muemlek jellegu akkor sem cserelhetsz ablakot amilyet akarsz, nem tehetsz ki legkondi kulso egyseget a homlokzatra...sorolhatnam. Ha a kozembert sujtjak ezek a szabajok akkor a gazdagokra is ervenyes. Ha nem tetszik koltozzon lakoparkba, vagy epitsen maganak egy modern villat ott ahol akar. Akkor az valoban a csak magantulajdona es szet-giccsezheti ahogy akarja. De ameddig egy 19.sz villat vesz arra bizony vannak kulturalis es muemlek szabalyok.

az_okoskata 2015.12.05. 18:58:31

@HgGina: Ha azt gondolod, hogy ez műhiszti, sajnos nem értetted meg a post lényegét... Az egy dolog, hogy anno a barokkban átépítették az előző építészeti korszak termékeit, de jelenleg nem a barokk az uralkodó korstílus... Tehát nem éppen etikus húzás ilyen stílust ráhúzni egy klasszicista épületre. A Szapáry-kastély hát nagyon nem olyan, mint az eredeti.. de ehhez meg látni kell...:( Az meg megint egy más téma, hogy jelenleg a 21.! század épületei hol és milyen formában jelennek meg... Jelenleg nem a stílusban tervezés korát éljük, ezért nem is fogunk kisputtós épületeket felhúzni, mert egyszerűen az egy másféle életstílus egyik építészeti eszköze volt... Ma iphonet, meg plazmatévét nézünk és nem rizsporos parókát, meg krinolint hordunk.. Szóval az, hogy nem díszes épület épül a városligetbe, az talán nem ördögtől való.. Az már annál inkább, hogy egyáltalán épül oda valami... :( És elnézést, nem kekeckedni akarok. Tényleg.

werno 2015.12.05. 19:35:04

@orient: amely szabályokkal jogomban áll nem egyetérteni.
ez itt pedig műhiszti:)

werno 2015.12.05. 19:40:58

@orient: nem mellesleg vélt szabály mert szerencsére ma már ez kevésbé van így és a hivatal repült.

orient 2015.12.05. 19:42:18

@werno: varmint melyik szabaly? Cserelhetek barmilyen ablakot a muemlek jellegu belvarosi hazban?

DirkDiggler 2015.12.05. 20:19:19

@werno: "Ilyenkor ugyanis e látszólag ártalmatlan jelenség árnyoldalára is fény derül, hiszen mindannyiunk közös kulturális öröksége sérül, illetve veszíti el történelmi hitelét."

werno 2015.12.05. 20:27:43

@DirkDiggler: aztaaa,mindannyiunké ???
akkor járulj hozzá a felújítás költségeihez

durcas.hu · http://www.durcas.hu 2015.12.06. 06:50:37

Nyilván van, hogy az anyagi lehetőségek behatárolnak egy felújítást, de nem minden esetben pénz kérdése a dolog. Az például szerintem nem került volna több pénzbe, ha nem rakják a vázákat a kapu tetejére, ha nem festenek angyalt a falra vagy ha nem ezt a falszínt választják, hanem egy odaillőt. Néha tényleg csak egy kis odafigyelés hiányozna.

frecskaj 2016.01.02. 19:32:35

Ezt a nyomorult írást..

D2 2016.01.02. 20:47:36

De gustibus non est disputandum.

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2016.01.02. 20:48:30

mitől van ez megint az ajánlóban? már elsőre is untam...

jollytall 2016.01.02. 21:04:08

Nicsak, egy 1 hónapos post újra címlapon...

Nyilván van igazság a leírtakban, nekem sem tetszik pl. a sorokpolányi szoboregyüttes, de úgy érzem nem ekkora a baj, illetve nem ezeknél a már megmenekült épületeknél van az igazi gond.

Ami lényeges szerintem:
- Először is öröm, minden épület ami megmenekült a teljes pusztulástól, köszönet azoknak akik saját pénzt fektettek bele. Túl sok kastélyunk báltermében nő ecetfa!
- Nincs tökéletes megoldás: Az eredeti állapotokat ma már nem lehet visszaállítani, praktikussági, gazdasági, stb. okokból.
- Nincs is olyan, hogy "eredeti állapot", mert mi az? Az ahogy eredetileg felépült, vagy amilyen állapotban államosították (általában ott szakadt meg a kastélyok normális fejlődése)?
- Ha nem államosítják, teszik tönkre, stb., akkor se olyan lenne ma már, mint volt. A régi tulajdonosok is folyamatosan fejlesztettek, változtattak. Külföldön, ahol az eredeti családok lakják a kastélyokat, azok is sokban mások. Jártan angliában kastélyban, ahol az egyik szárny múzeum, a másikban laknak. Az utóbbiban hupikék falak, stb. Máshol láttam műanyag nyilászárókat, stb. Egy ilyen épület folyamatosan változik, fejlődik.
- Még ha szeretné is a tulaj visszaállítani az "eredeti" állapotokat, sokszor nincs elérhető adat, tervrajz, kép hozzá.
- Ha lenne is, akkor is szinte lehetetlen megtalálni azokat a mestereket akik meg tudják csinálni a korabeli megoldásokat, vagy az áruk a sokszorosa, a mai megoldásoknak. Neha a tulajnak is kell kompromisszumokat kötnie.
- És ha még mindez együtt is van, akkor se biztos, hogy az építész, tervező olyan mélységben ért a történelmi stílusokhoz, hogy nem követ el hibát.
- Végül fontos, az aki fizet az mondja meg, hogy milyen zenét húzzanak. Ha nekik így tetszik, lelkük rajta. Lehet venni ma Mo-on még kastélyt és mindenki megmutathatja hogyan lehet jobban csinálni mint a cikkben említettek tették.
- Ettől még a szerzőnek biztos igaza is van, ahol tényszerű elemzést ad, több ilyen munkában kellene segítenie, hogy máshol ne kövessenek el ennyi hibát.

flugi_ · http://fundi.blog.hu/ 2016.01.02. 21:19:05

én a teljes műemlékvédelmi módszert nem értem. Azt gondolom, a műemlékvédelem akkor működne jól, ha eldöntené, hogy mit akar és tud megvédeni, és a többi dologról képes lenne lemondani. Az, hogy mindent meg akar védeni, de csak keveset tud, és ezért másokat kötelez erre, egy nagyon rossz megoldás.

Azt gondolom, hogy ha valaki megvásárol egy ingatlant, akkor tartsa be a biztonságról szóló szabályokat, és a külsővel meg foglalkozzon úgy ahogy akar. A műemlékvédelmi rendelkezések funkciójukban rövidítenek feleslegesen meg olyan épületeket, amiket megvásároltak és használni szeretnének, csak mert nehogy másképpen nézzenek ki. A városi építési hivatalok engedélyezési eljárása van ahol a szimpla zsarolásig aljasodott, megsúgják hogy melyik tervezőnek vagy kivitelezőnek kell adni a megbízást. A rendszer indokolatlan is, és korrupt is.

Azt gondolom tehát, hogy ha valaki fintorog azon, hogy valaki a saját pénzéből mit csinál valamiből, az vagy vásárolja meg és alakítsa át, vagy ne fintorogjon. Lehet röhögni az ízléstelenségen, az nem kérdés.

Ez a kérdés nagyon hasonló a sporttehetségek pályafutásába kívülről beleokoskodókéra, akik a megszerezhető érmek mennyiségét tartják szem előtt, az illető meg a saját céljait, idejét és egészségét. Az, hogy egy kimagasló sporttehetség nem foglalkozik a sporttal, a drukker szemében elvesztegetett tehetség, örökre visszafordíthatatlan nemzeti kár. De el kell fogadni, hogy akinek a saját ideje, pénze, stb, az mondja meg mi lesz, és kész. Az a különbség, hogy amíg a sporttehetségtől nem lehet megvásárolni a tehetségét, a kastélytulajdonosoktól lehet, úgyhogy nem veszett el semmi, akinek ez az egész tényleg ennyire fáj, az tehet az ügyért!

átlátó 2016.01.02. 22:27:57

Nekem mindegy, mint a szélső háznak, de az már biztos, hogy ahol a Gáspár Győző művész úr a király, az meglátszik az ízléstelenségeken is. Dikkmá more.

scsaba1 2016.01.02. 22:46:04

Pedig jó a poszt, de novemberben is, és most is kevés kivételtől eltekintve csak retardált prolik szóltak hozzá... Hihetetlen...komolyan mondom...

Primátor 2016.01.03. 01:47:46

@scsaba1:

Felismerted a fajtádat, mi, csabika szardarab.

Netuddki. 2016.01.03. 10:15:51

Mi a gond? A ződhöz jó megy a kék...

gaston 2016.01.03. 10:30:58

@Ződ2000: Egyetértek. Ez a poszt "műhiszti"! Kár volt elolvasni.

Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi 2016.01.03. 14:08:55

@jollytall: Az "eredeti állapot" témára van valamicske rálátásom, mert van egy felújításra váró házam, ami önmaga ugyan nem műemlék, de műemléki területen van és jobb a békesség alapon megkerestem az illetékes műemlékvédelmi hivatalt.
Az építéshatósággal és a műemlékesekkel nagyjából arra jutottunk, hogy a legutolsó, ismert állapotot kell a lehetőségeken belül visszaállítani, tehát nem feltétlenül az első építéskori állapotról van szó. Ezt persze árnyalják olyan dolgok, hogy ha híres emberhez vagy történelmi eseményhez köthető lenne az épület, akkor inkább azt a kort kellene követni. Ha ilyen nincs, akkor szóba jöhet a város adott részének komolyabb, városképileg meghatározó fejlődésének az időszaka (ezt a városrészt pl. viszonylag tehetős zsidó kereskedők, iparosok építették fel, illetve át, nagyjából egységes, közép- és nagypolgári stílusban a XIX. sz. második felében). Ha ilyen sincs, akkor a környéket meghatározó épületek stílusát kellene követni. Na és persze a korabeli építési technológiát is.

Összefoglalva: nem túl hosszadalmas, de többfordulós egyezkedés és némi kutatómunka előzi meg a felújítással megbízott építész első vázlatát is.

fércnél maradandóbb 2016.07.20. 10:00:13

Nem lehet kompromisszummentesen megoldani egy ilyen épület felújítását, berendezését. És ezekhez a kompromisszumokhoz alkalmasint több szaktudásra és ízlésre van szükség, mint annak idején az eredeti építéséhez. Csak rá kellett bökni az Erlustierende Augenweide valamelyik képére hogy ilyent akarok a pénzemért, és lőn
süti beállítások módosítása