A lokálpatriotizmus szereti Marosvásárhelyt (is) a szobrok városaként emlegetni. A köztéri emlékek száma aránylag valóban magas, mintegy ötven körüli – ez azonban ingadozó, hiszen Marosvásárhely nemcsak a mennyiség, hanem a szoborlopások tekintetében is élen jár az erdélyi városok között. Az…

Közösségépítés az épített örökség százéves, nyitott színpadán Időutazás, megelevenedő évtizedek és múltbéli pillanatok a mai lakók tolmácsolásában, feltáruló pince-titkok és mesés kilátású háztetők, születésnapi koncert a gangon, növény-ültetés a jövő lakóinak az udvaron, izgalmas séta a…

Avagy mi történik egy szoborparkkal, ha magára marad? Általánosan kialakult nézet, hogy Dunaújváros egy újonnan tervezett szocialista gyárváros, a szocreál építészet paradicsoma. Kevesen tudják azonban, hogy számos jelentős képzőművészeti alkotás is született itt. Mintaváros lévén nem csak a…

Gondolatfutamok a romépületekhez való viszonyunkról Várak épülnek idehaza. Ugyan nem arról van szó, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből megújuló végvárrendszer immár NATO-kompatibilissé válik, de Diósgyőr falai már kíméletlenül kezdik elérni a teljes kiépítési magasságot, és nincs…

A budavári királyi palota A múlt év novemberében nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeumban a budavári királyi palota elmúlt háromszáz évének történetét feldolgozó új állandó kiállítás. Néhány megmaradt műtárgy, egy kisebb falburkolat-rekonstrukció, illetve számos régi tervrajz, ábrázolás, fénykép…

Az Osztrák-Magyar Monarchia építészetének egyik igen jellemző terméke, főként a magyar területeken, az a vasútállomás típus, amely Pfaff Ferenc nevéhez fűződik. Ezen épületek látszólagos egyszerűsége nem a képzelőerő hiányából fakad, hanem abból a tényből, hogy az állomásoknak elsősorban jól…

A „Németország kincsesládájaként” emlegetett frank fővárost 1945. január 2-án érte utol a totális háború: a Brit Királyi Légierő fél órás támadás során 521 repülőgépből több mint 2000 tonna össztömegű bombát zúdított főleg a középkori óvárosra.  A város több szempontból is hadicélpont volt: máig az…

Vannak épületek, melyeket tervezőjük múzeumnak szánt, vannak épületek, melyek az idők folyamán múzeumi funkciót kaptak, de vannak olyan épületek is, melyek önmaguk váltak egyféle „muzeális tárggyá”, hiszen a változó korízlés visszavonhatatlan nyomot hagyott rajtuk. Ezeket az épületeket szoktuk…

Az új, végleges intézmény létrehozását követő évtizedben jelentős személyi változások következtek be a magyarországi műemlékvédelem területén, ami bizonyos szempontból szemléletváltással is együtt járt. Így Hegedüs Candid Lajos helyett – aki a kormányt képviselte – Forster Gyula miniszteri tanácsost…

A régiség értéke, harmadik rész: örökség a modern világban Nyáron indított sorozatunkban láthattuk, hogy különböző kultúrák mennyire más módon viszonyulhatnak a régiséghez, és a modernitás előtt a nyugati kultúra is máshogy gondolkodott róluk. A reneszánsz Itáliában divatba jött az ókori emlékek…

Az épített örökségnek van egy olyan szegmense, amely lényegénél fogva „védhetetlen”, kiállítási pavilonok, csarnokok mellett ide tartoznak a városi építészet kioszkjai, buszmegállói és fényreklámjai. A 19. század közepén a világkiállítások a nemzetközi ipari–műszaki–tudományos fejlődés bemutatásának…

A magyarországi műemlékvédelem története - II. réss A magyarországi műemlékvédelem kialakulását és fejlődését bemutató sorozat első része az 1872-es évvel zárult le, amikor létrejött a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Ez jelentette a műemlékvédelem hivatalos intézményesülésének első…

Megújulhat a debreceni nagyállomás '60-as évekbeli épülete A debreceni vasúti pályaudvar felújításáról és a buszpályaudvarral való összevonásáról már régóta hallani. A tervek most úgy tűnik, megvalósulnak, ugyanis – mint azt számos portálon olvashattuk – megszületett a döntés a nyertes…

A Teleki tér 1-2. lakóház egykori zsidó imaháza A Budapest100, azaz a budapesti százéves házak ünnepe nem elsősorban a műemlékeink értékeinek pontos vizsgálatát és felmérését célozza. Hogy meglepetésszerűen azonban éppen ennek az eseménynek kapcsán kerülhetnek elő értékek, azt a program során is…

A régiség értéke, második rész: az ókortól a XVII. századig Az előző cikkben láthattuk, hogy különféle kultúrák milyen eltérő módon viszonyulhatnak a régiséghez: Isze és Izumo sintó szentélyeinek periodikus újjáépítését, valamint az assisi Szent Ferenc-bazilika 1998 és 2005 közötti restaurálását…